Katasztrófák, diktatúrák fenyegetik a világot

Hogyan hat az éghajlatváltozás az egyes országok államformájára? – többek között ezt a kérdést tanulmányozta ázsiai és európai egyetemek kutatóival együttműködve Antonio Marquina, a Globális fölmelegedés és éghajlatváltozás című könyv egyik szerzője. A könyvet tegnap mutatták be a madridi Ázsia-házban Félix Sanz Roldán Spanyolország titkosszolgálati főnöke és a védelmi tárca egyik államtitkárának jelenlétében is.

A kutatók egyik általános következtetése szerint az éghajlat felmelegedése sok térséget fog elszegényíteni, és jelentős mértékben hozzájárul az államforma megváltozásához. Az éghajlatváltozás miatt ugyanis megugrik a természeti katasztrófák száma, emiatt pedig gyakori lesz a víz- és élelmiszerhiány. Az ebből a szempontból vizsgált ázsiai és közel-keleti államokra két sors vár: a szegényebbekre a kormányozhatatlanság lesz a jellemző, hiszen a csapások miatt saját erőből biztos nem tudnak talpra állni. Az egyébként is önkényuralomhoz közeli államok pedig ilyen esetben a túlélés érdekében a még keményebb diktatúra mellett döntenek. A kutatók számításai szerint a környezeti problémák középtávon, körülbelül 2050-re járhatnak az említett következményekkel.
A nemzetközi kutatócsoport figyelmeztetése azonban nemcsak az említett két térségnek szól. A Földközi-tenger mentén fekvő országok, főleg az észak-afrikai, maghrebi államok már most kénytelenek külföldről beszerezni a lakosság élelmiszer-szükségleteinek többségét, mert a saját termőföld már nem tud elég élelmet adni. A szintén spanyol Rosa de Vidania egy másik veszélyre is figyelmeztetett. Vannak olyan fejlődő államok, amelyek annak ellenére is ragaszkodnak majd a gazdasági növekedéshez, hogy jelentős környezetkárosítást is okoznak, és a növekedési szint megtartása érdekében készek kiiktatni minden akadályt. A felmelegedés következtében a tudósok csak ebben az évszázadban a tengerek vízszintjének félméteres emelkedésére számítanak – a derűlátó becslések alapján! –, és például eltűnhet a Nílus deltája, de a délkelet-ázsiai országok óriási kiterjedésű termőföldjei is víz alá kerülhetnek.
Antonio Marquina ezért tartja fontosnak, hogy 2020-ra sikerüljön megállítani az átlaghőmérséklet emelkedését, mert ellenkező esetben a csillagászati költségek miatt már nem is érdemes belekezdeni az ezt megfékező globális programokba.