Egy bátor elemzés

Szerdán, nagyjából ugyanakkor, amikor a távozó kormány megtartotta utolsó ülését, s ezen az ügyvezető miniszterelnök, az ábrándos tekintetű Bajnai Gordon ismét a figyelmünkbe ajánlotta, milyen pazar munkát végzett a leköszönő kabinet, a Magyar Nemzeti Bank elemzést közölt arról, mekkora pénzügyi marhaságokat csinált az eddig regnáló hatalom. A jegybank szerint a múltban a gazdasági növekedés beindulása (Bajnai azt mondta, nálunk beindult) mindig a pénzügyi egyensúly felborulásával járt, ám a válság rámutatott arra, hogy ez a modell helytelen. A felzárkózás kizárólag akkor lehet sikeres, ha a növekedést nem külföldi, hanem saját források segítik.
Miután a banki elemzés a folytatásban is hosszan sorolja az elmúlt keserves esztendők bődületes kormányzati szamárságait, az emberben felvetődik a kérdés: eddig miért nem osztotta meg félelmetes tudását Simor András látnok csapata a járókeretben sántikáló kormányzattal? Vagy ha megosztotta, de azok fütyültek rá, miért nem vette a kalapját?
Nem látszik igazán őszintének a Magyar Nemzeti Bank elemzése. Pontosabban az elemzés időpontjának megválasztása. Simor András éppen akkor figyelmeztet, akkor fitogtatja végtelen nagy eszét, amikor csókos cimboráit már elzavarta a nemzeti akarat. (Tőlük való függetlenségét el ne higgyük, az csupán népmesei elem.) A leszerepelt szocialista brigádnak az obsitos offshore-lovag is tagja volt… Az ember nézi az utolsó ülésükre becsámpázó szocialista minisztereket, hallgatja a sületlenségeket szavaló kormányfőt, olvassa a pénzügyi géniuszok halottkémjelentését, s azon morfondíroz, milyen országban élt.