Több hónapos késés után épp azon a napon küldte el küszöbérték-javaslatát a vízügyi minisztérium az ágazat szakmai képviselőjének, a Magyar Víziközmű Szövetségnek (Mavíz), amikor a vízdíj-támogatási keret milliárdos megkurtításáról szóló leleplező írásunk megjelent. A Mavíz elnöke, Ányos József korábban többször érdeklődött a szaktárcánál az idei küszöbértékek felől, leveleit azonban a Szabó Imre vezette minisztérium válaszra sem méltatta. Pedig az időzített bomba ketyeg, a költségvetési törvény értelmében ugyanis a szaktárcának legkésőbb január 31-ig lett volna kötelessége kiírni az érintett önkormányzatok számára a támogatási pályázatot, ez azonban a mai napig nem történt meg. Igaz, vannak jóindulatú ágazati vélemények is, melyek szerint nem tudatos csapdaállításról van szó, csupán arról, hogy a szaktárcánál a víziközmű-szektorban éveket vezetőként eltöltött szakemberek helyett olyan fiatal jogászokra bízták az operatív döntések meghozatalát, akiknek „halvány lila gőzük sincs” az ágazat működéséről.
A korábbi gyakorlat szerint a szaktárca informálisan már előző év decemberében bejelentette a víz- és csatornadíj-küszöbértékeket, ez tavaly is így történt. A szolgáltatók ez alapján kötöttek szolgáltatási szerződéseket az önkormányzatokkal. Az első negyedévben a tervezett küszöbértéknek megfelelően maximum 458 és 461 forinton számlázták az ivóvizet, illetve a csatornaszolgáltatást a lakosságnak, abban a biztos tudatban, hogy a tényleges ráfordítások és a küszöbérték közötti összeget a költségvetés fogja állni. A keret önkényes megrövidítését és a küszöbértékek megemelését azonban a szaktárca április 22-ig eltitkolta a szolgáltatók elől. A különbözet így hiányként fog jelentkezni a szolgáltatók kasszájában, ami ellen tudomásunk szerint a Mavíz közgazdasági bizottsága nemrég tiltakozott a szaktárcánál.
A deficit több mint hétszáz település közműellátóit érinti hátrányosan. Közülük az egyik legnehezebb helyzetbe az Ózdi Víz- és Csatornamű Kft. került. Az önkormányzati cég idáig önköltségi áron működött, emiatt nem tudott pénzügyi tartalékot képezni – tudtuk meg Bíró Ferenc ügyvezető igazgatótól, aki szerint a keletkezett mínuszt nem tudják miből fedezni. Ráadásul miután csak mostanában fogják kiírni a pályázatokat, a megmaradt lakossági vízdíjtámogatásból befolyó összegre is csak augusztus végén számíthat a vízmű – tette hozzá. A fizetésképtelenség elkerülése érdekében a társaságnak hitelt kell felvennie, aminek a költségeit szintén a lakosságra kénytelenek terhelni. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a vízmű elszámolási vitában áll a szaktárcával. Ha meg akarják őrizni a cég pénzügyi egyensúlyát, a második negyedévtől nettó 524 forintért kellene adniuk a vizet a lakosságnak, ami nemcsak azért képtelenség, mert a küszöbértéket meghaladná, hanem azért is, mert egy olyan hátrányos helyzetű régióban, mint amilyen Ózd, ez az ár megfizethetetlen a családok számára.
De mitől ilyen magas az ivóvíz-szolgáltatás önköltsége Ózdon? Mivel a városnak nincs saját ivóvízbázisa, a szolgáltatható vizet az állami tulajdonú ÉRV Zrt.-től kénytelen vásárolni, mégpedig azon az árfolyamon, amelyet a minisztérium hagyott jóvá a regionális vízmű javaslatára. Hogy ezt az árat hogyan számolták ki és hagyták jóvá, rejtély. Az ügy pikantériája, hogy az egyébként folyamatosan terjeszkedő ÉRV Zrt. félhivatalos módon nemrég bejelentette: amennyiben az ózdi önkormányzat átadná neki vízművét üzemeltetésre, akkor száz forinttal olcsóbb lenne a víz Ózdon. Ezek szerint lehetséges, hogy köbméterenként minimum száz forint extraprofit van az átadási árban? – tette fel a kérdést Bíró Ferenc.
Szakemberek az irreálisan magas átadási ár minisztériumi jóváhagyását a hozzá nem értéssel magyarázzák, ám többen vannak, akik a burkolt vízmű-privatizációs tervekhez illeszkedő lépést sejtenek a háttérben.
origo.hu
Orbán Viktor: Magyar-román csúcs
