Az elmúlt két év eseményei arra utalnak, hogy tagadhatatlanul gyengül a hivatalosan tavaly július 31-én 50 éve megalakult baszk szeparatista szervezet, a Baszkföld és Szabadság (ETA), amely fegyveresen küzd a baszk lakosságú francia- és spanyolországi területek függetlenségéért, illetve egyesítéséért. Hivatalos adatok szerint március közepéig 861 halálos áldozatot követeltek merényleteik, amelyeket elsősorban a megszállóknak tekintett spanyol rendfenntartó egységek – rendőrök, katonák, csendőrök – ellen hajtottak végre. Az 1978-as alkotmány elfogadása óta egy kivétellel mind a négy eddigi spanyol kormányfő tárgyalt vele, és minden alkalommal előbb-utóbb kivált belőle egy mérsékeltebb csoport. A legutóbbi, 2006. március 22-én meghirdetett és csaknem 15 hónapig tartó tűzszünet után pár évvel már a politikai szárnyának tekintett Batasuna (Egység) is a fegyveres harc befejezését ajánlotta a fegyveres tagozatnak. Az ETA-hoz közeli úgynevezett hazafias baloldal egyik képviselője, a LAB szakszervezet szerint a mostani letartóztatások nem szolgálják az újabb fegyverszünetet. Vele ellentétben a baszk–spanyol konfliktus megoldásában közvetítők egyike, a dél-afrikai ügyvéd, Brian Currin tegnap azt üzente az ETA-nak, hogy nem tart örökké a nemzetközi támogatás.
Szijjártó Péter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara új vezetésével tárgyalt