Ötven méterre lakom a schönbrunni kastélytól, ahol még soha nem voltam, de most sem tudom megnézni – tárta szét a kezeit a Ferry Dusika sportcsarnok sajtótribünjén szombaton a magyar sajtó egyik képviselője, ám ő sem bánta, hogy versenyzőink is rendre egész napos programot biztosítottak. S a záráskor jóleső érzéssel tekinthetünk az éremtáblára, amelyen két arany- (Mészáros Anett, Joó Abigél), három ezüst- (Ungvári Miklós, Bor Barna, Csernoviczki Éva) és két bronzéremmel (Ungvári Attila, Karakas Hedvig) Magyarország végzett az első helyen, megelőzve az oroszokat (2-2-1), a románokat (2-0-0) és a hollandokat (1-2-2). Ez minden idők legjobb magyar Eb-szereplése, és két aranyat korábban csak egyszer, 1986-ban, Belgrádban szereztünk, ahol Csák József és Hajtós Bertalan állt a dobogó tetején. Megjegyzendő, hogy a barcelonai olimpia után – itt Kovács Antal arany-, Csák és Hajtós ezüst-, Csősz Imre bronzérmes lett – a nagy generáció igazán nagyot nem alkotott a kontinensbajnokságokon. Hajtós ugyan még 1998-ban is első lett, Csősz pedig egyszer megnyerte az open kategóriát, Kovács Eb-arany nélkül, egy ezüsttel és öt bronzzal zárta a pályafutását.
Ám az, hogy a mai utódoknak valamikor nagyon kijön a lépés, eddigi egyetlen olimpiai bajnokunkat nem lepte meg. „Ez egy nagyon fiatal, de rendkívül tehetséges, jó társaság, s csapatként is bennük volt már az az eredmény, amit most produkáltak” – jegyezte meg a helyszínen szurkoló paksi legenda.
Két győztesünk közül Mészáros Anett a 70 kg-ban Nagy Zsuzsa 1991-es prágai sikere után a sportág második magyar női Európa-bajnoka lett, és az ő első helye nem számított váratlannak, hiszen a tavalyi rotterdami vb-n ezüstérmes volt, és vb-bronza is van. A 78 kg-ban győztes, mindössze 19 éves Joó Abigél ellenben már azzal is óriási szenzációt keltett, hogy élete első felnőtt világversenyén döntőbe jutott, s ezt azzal fejelte meg, hogy az első helyért a vb-címvédőt verte. „Bécsben még azt mondtam, kell egy kis idő, hogy felfogjam, mi is történt velem. Mostanra nagyjából már sikerült, itt az aranyérem nálam, felkerül majd a falra a szobámban, de ettől még ugyanúgy megy tovább az élet, mint eddig” – jegyezte meg tegnapi megkeresésünkre.
Bizony megy, olyannyira, hogy a válogatott jövő szerdán már útra kel Tuniszba, ahol a hét végén a maratoni hosszúságú olimpiai kvalifikáció nyitó versenyén kell helytállni. S Csernoviczki Csaba szövetségi kapitány gondolatai az ünneplés után már ekörül forognak: „Ez a sorozat fizikailag és az utazások anyagi vonzatait tekintve egyaránt roppant megterhelő, s számolnunk kell azzal is, hogy a siker és a kudarc kéz a kézben járnak. Vagyis biztosan lesznek nehezebb periódusaink is. Ezzel együtt szerintem kalkulálhatunk úgy, hogy a hét Eb-érmesünk kijut az olimpiára, de jó esetben akár tíz kvótát is szerezhetünk. A mostani bécsi szereplésünkből, ami egy példás csapatmunka eredménye, mindenképpen építkezhetünk. Jól kell sáfárkodni az értékeinkkel, és akkor Londonban nyerhetünk három-négy érmet” – fogalmazott a szakvezető.
Így legyen, és akkor egy magyar sem bánja, hogy nem jut el a Buckingham-palotába.
Vonatgázolás történt Püspökladánynál