Kivonul a Sony hazánkból

Ötszáznegyven munkahely megszűnését és százmilliós nagyságrendű adóbevétel kiesését jelenti Gödöllő város számára a Sony Corporation bejelentése, miszerint megszünteti a termelést itteni gyártóbázisán.

2010. 06. 12. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A város vezetése most abban reménykedik, hogy a gyárat gépsoraival együtt egy másik, hasonló profilú cég fogja megvásárolni. A világcég közleménye szerint globális üzleti jövedelmezőség- és gyártáshatékonyság-javítási programjuk részeként helyezik át a gyártást Gödöllőről a malajziai Kuala Lumpurba, így növelve meg Blu-ray Disc lejátszó és DVD-felvevő üzletágának versenyképességét és jövedelmezőségét. A vállalat közép- és délkelet-európai kereskedelmi tevékenysége ennek ellenére – holdingvállalatukon keresztül – változatlanul Magyarországon marad. Koichi Nakayama, a gödöllői gyáregység ügyvezető igazgatója japános udvariassággal közölte: a Sony nagyon nagyra értékeli dolgozói és beszállítói tevékenységét, amellyel hozzájárultak a vállalat eddigi teljesítményéhez, és megköszönte Gödöllő önkormányzatának az elmúlt tizennégy évben a vállalat beruházását támogató hozzáállását.

*

További gond, hogy a két állami társaság adóssága az idén tovább emelkedik, s év végére megközelíti a 390 milliárd forintot. A Malév szintén pluszterhet ró a büdzsére: a jegybanki számítások szerint az újraállamosítás 2012-ig várhatóan 26 milliárd forintos állami támogatást igényel. Az eladósodott vállalatok konszolidációjával kapcsolatban az MNB leszögezi: az eddig felhalmozott adósságállomány részleges rendezése még egy hiteles reorganizációs terv mellett is szükséges. A konszolidáció mértékével kapcsolatban a közgazdászok emlékeztetnek, az állami beavatkozások alkalmával eddig általában az adósság felét rendezték, ám a mostani konszolidáció az új üzleti modelltől, a tőkehelyzettől és a fennálló adósság szerkezetétől függ.
Az irreálisan alacsonyra tervezett kiadások további 260 milliárd forintos lyukat üthetnek az idei büdzsén. A költségvetési szerveknél erre az évre százmilliárd forintos megtakarítást határoztak meg, ám a jegybank szerint az eddigi tényadatok arra utalnak, hogy ennek nincsenek meg a feltételei.
Az önkormányzatok 78 milliárdos ketyegő bombát jelentenek, ennyivel több pénzt kell áldozni idén a támogatásukra. Egyrészt az Út a munkába programot rosszul tervezték, ezért itt 26–52 milliárd forintos többletkiadás várható, de az is gondot jelent, hogy a korábban felvett hitelek jelentős részének törlesztését éppen az idei év második felétől kell megkezdenie a településeknek. Az önkormányzatok adóssága tavaly év végén már meghaladta az 1040 milliárd forintot, ráadásul az adósságállomány kétharmada devizában áll fent.
A kórházakra szintén többet kell idén költeni: az egészségügyi pluszkiadások mértéke elérheti az 52 milliárd forintot. A jegybank szerint ennek az az oka, hogy az egészségügyre fordított GDP-arányos kiadások tovább csökkentek, miközben érdemi szerkezeti reformokat nem vezettek be, így az elmúlt években 50 milliárd forintra tehető adósságot halmoztak fel a kórházak.
Az MNB szerint nem teljesülnek az idei személyi jövedelemadó-, társaságiadó- és jövedékiadó-tervek, s az illetékbefizetéseknél is mintegy 25 milliárd forintnyi elmaradás várható. A jegybank külön kitér arra a tavalyi, többször vitatott intézkedésre, amely a dohánytermékek jövedékiadó-befizetését előrehozta, ez ugyan harmincmilliárd forinttal szépítette a tavalyi számokat, ám most hiányzik a büdzséből.
A jelentés a hivatalos 3,8 százalékos államháztartási hiány helyett 4,5 százalékos hiánnyal kalkulál, ez a szám azonban hangsúlyozottan nem tartalmaz egyes kiemelt tételeket, így az eladósodott állami vállalatok legalább részleges konszolidációját. Az infláció az idén 4,9 százalék lesz, jövőre 3,0, 2012-ben 2,9 százalék, ami magasabb a februárban várt 4,4, illetve a jövőre várt 2,3 százaléknál. A magasabb inflációt elsősorban a gyengülő euró miatt emelkedő energiaárakkal indokolja az MNB. Ugyanakkor a jegybank új jelentésében rögzített átlagos euró/ forint árfolyam 266,3, szemben a februári 269,3 forinttal.

Vita a devizahitelek átváltásáról. Élénk vita folyik a közgazdászok között arról, hogyan lehetne a problémás devizahiteleket forintra átváltani. Róna Péter közgazdász azt ajánlotta, hogy egy állami tulajdonban lévő pénzintézet forintkötvényeket bocsásson ki, amellyel megveszi a bankoktól a devizában megkötött jelzáloghiteleket. Az OTP elemzési központjának vezetője, Tardos Gergely azonban úgy látja: ha Róna javaslatait a kormány megpróbálná végrehajtani, akkor az a forintárfolyam azonnali összeomlását okozná.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.