Amikor a 2008-as Eb „halálcsoportjában” a holland válogatott öt nap leforgása alatt a két évvel azelőtti vb-döntő mindkét résztvevőjét lefocizta a pályáról – a világbajnok olaszokat 3-0-a, a franciákat 4-1-re verte, majd a románokat is legyőzte 2-0-ra –, sokan hitték, hogy az Oranje meg sem áll az aranyéremig. De már a negyeddöntőben lecövekelt a bázeli St. Jakob Parkban, az oroszoktól hosszabbítás után kikapott 3-1-re, és Hollandiában megint keserűen konstatálhatták: most nem sikerült. Mert bizony a Van Basten-féle brigád 1988-as Eb-címét leszámítva a narancsmezesek rendre lógó orral térnek haza a nagy tornákról. Az 1974-es és az 1978-as vb-n alulmaradtak a fináléban; a csúcsfutballt játszó Cruyffék Münchenben hiába vezettek már az első percben a házigazda ellen, míg négy év múlva az akkori rendező argentinokat a rendes játékidő végén a kapufa mentette meg. 1998-ban az elődöntőben 11-esekkel kaptak ki a braziloktól, majd a bronzot is megkaparintották az orruk elől a horvátok, legutóbb pedig már a nyolcaddöntőben elvéreztek a portugálokkal szemben 1-0-ra.
Dél-Afrikába Bert van Marwijk együttese Európából elsőként kvalifikálta magát, a csoportjában oda-vissza verte a norvégokat, a skótokat, a macedónokat és az izlandiakat is, a maximálisan begyűjthető huszonnégy pontjához 17-2-es gólkülönbséget társított. A soron következő ellenfelek számára aggasztó hír, hogy a találatokat tizenegyen jegyezték, és az újdonsült BL-győztes Sneijder (Inter) még nincs is köztük. Huntelaar (Milan) és Kuyt (Liverpool) 3-3, Van der Vaart (Real Madrid) és Van Bommel (Bayern München) 2-2 alkalommal volt eredményes, s a Van Persie-t (Arsenal) és Robbent (Bayern) is felvonultató támadószekció hatékonyságát illetően nem lehetnek kétségeink. A válogatottságot korábban lemondott Van Nistelrooy (Hamburg) már hiába igyekezett visszakerülni a csapatba.
Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy a selejtező remek statisztikája ellenére a hátsó alakzat komolyabb csapatok ellen is ilyen masszív lesz a veterán Van Bronckhorsttal (Feyenoord) és a kíméletlensége okán Kannibál becenevű Boulahrouzzal (Stuttgart). A kapuban Stekelenburgra (Ajax) hárulnak a komoly feladatok, a válogatottól az Eb után elköszönt Van der Sart nem sikerült visszacsábítani. A Manchester United 39 évesen is remek portása 2008 őszén már csak beugrott két selejtezőre, hogy segítsen a sérülések miatt. A hollandok kedden 4-1-re verték a ghánaiakat, holnap pedig az utolsó felkészülési meccsüket Amszterdamban ellenünk vívják. Sok jóra ne számítsunk…
Válogatottunk a dánokkal is összemérhette az erejét, az 1. európai selejtező csoportban Budapesten 0-0-t játszott Morten Olsen együttesével, Koppenhágában pedig már tét nélküli meccsen 1-0-ra legyőzte. Az északiak ekkor már javában ünnepelhették, hogy a portugálok és svédek előtt kijutottak a vb-re. A legnagyobb fegyvertényt kétségkívül Lisszabonban hajtották végre, ahol a 86. percben még 2-1-es vesztésre álltak, de 3-2-re fordítottak. A 2002-es vb-n csoportelsők lettek – 2-0-ra legyőzték a címvédő franciákat, akik ki is estek –, utána azonban simán kikaptak 3-0-ra az angoloktól, a négy évvel ezelőtti vb-re pedig nem is kvalifikálták magukat, miként a 2008-as Eb-re sem. Agger (Liverpool), Kjaer (Palermo), Christian Poulsen (Juventus), Tomasson (Feyenoord), Bendtner (Arsenal) és társaik most a csoportból mindenképpen továbbjuthatnak.
Ám Kamerun számára is alap a 16 közé kerülés, még ha a mai „szelídíthetetlen oroszlánok” már közel sem olyan félelmetesek, mint voltak Milla „apó” idejében. Az 1990-es negyeddöntő egyre fakóbb emlék, az előző, 2006-os tornáról ők is lemaradtak, és emiatt még most is kiveri a víz őket. Az Egyiptom elleni, utolsó hazai selejtező 95. percében Womé a berezelt Eto’o helyett odaállva 11-est hibázott, maradt az 1-1, és Elefántcsontpart lett a csoportelső. A válogatott a 2008-as Afrikai Nemzetek Kupáján döntőt játszott, az idein a negyeddöntőig jutott, mindkétszer a mumus Egyiptom ellen maradt alul. Kameni (Espanyol) talán Afrika legjobb kapusa, a mezőnyben Alexandre Song (Arsenal), Makoun (Lyon) és Eto’o lehet a nyerő trió. Az Internazionale klasszisa mindenesetre rossz hangulatban megy a vb-re azután, hogy a múlt héten Milla ledorongolóan nyilatkozott róla. „Sokat tett a Barcelonáért és az Interért, de soha semmit a kameruni csapatért” – fogalmazott kétségkívül igazságtalanul a nemzet legendája. A mimóza lelkű csatár, aki mégiscsak félszáz gólhoz közelít a nemzeti csapatban, azzal replikázott, hogy ezek után nem nagyon látja értelmét a vb-részvételének. Ezt persze aligha gondolja komolyan, de a torzsalkodást a japánok biztosan nem bánják, mert számukra az a fő cél, hogy az afrikaiakat legyűrjék. Négy éve a csoportjukban a horvátok ellen jók voltak egy 0-0-ra, de akkor még akadt egy Nakatájuk. Jelenleg leginkább a Celticben szép éveket eltöltött, innen a Yokohama F-Marinosba hazatért Nakamurában bízhatnak, no meg Hondában (CSZKA Moszkva), még ha ez a név inkább a technikai sportokban cseng is jobban.
origo.hu
Megerősíti a kormány a kis és közepes cégeket - ez a jövő évi költségvetés egyik célja
