Több mint 90 milliárd forintnyi, árvíz elleni védekezést célzó uniós támogatást hagyott elúszni a Gyurcsány–Bajnai-kormány 2007 és 2010 között – derül ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján nyilvánosságra hozott átadás-átvételi jegyzőkönyvből. Eszerint az Új Magyarország fejlesztési terv nagy projektjeiben a vízvédelemre felhasználható 95,6 milliárd forintból mindössze 5,5 milliárdot fizettek ki eddig. Vagyis a rendelkezésre álló pénzkeretnek csak az 5,77 százalékát használták fel. Jellemző, hogy a magyar kormány által elfogadott hat nagy projekt közül (a nagykunsági, a hanyi–tiszasülyi, illetve a Szamos– Kraszna árvízszintcsökkentő tározó, a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer második üteme, a Duna-projekt, valamint a Tisza-hullámtér projekt) csupán kettőt, a nagykunsági és a hanyi–tiszasülyi tározó beruházását voltak képesek elfogadtatni az Európai Bizottsággal három esztendő alatt. Ebből is jól látszik, hogy a 2006-os nagy dunai árvíz keserű tapasztalatai ellenére a balliberális hatalom sokadlagos ügynek tekintette az árvízi védekezés és megelőzés kérdéskörét. Ennek pedig egyenes következménye az, amit az ország több megyéjében a medrükből kilépő folyók ezekben a napokban okoznak.
Bár a Gyurcsány–Bajnai-kormány mindvégig megpróbálta sikeresnek beállítani az uniós támogatások lehívását, ezt nemcsak a fenti adatok, hanem az is cáfolja, hogy például a felzárkóztatási (kohéziós) alapból való pénzek begyűjtésében Magyarország mindössze 17. a rangsorban.
A többség elítéli Magyar Pétert és a visszavonulását akarja