Fidel Castro újra a tévében

Az elmúlt egy hét alatt a négy éve kényszerűségből visszavonult Fidel Castro két alkalommal is megjelent a nyilvánosság előtt. Mind a kétszer olyan alkalmat választott, amikor a kubai politikai foglyok szabadon engedésével kapcsolatos esemény történt.

Fidel Castro 2008 februárja óta csak a kubai kommunista párt főtitkári címét tölti be. Többször megműtötték, de már életkora miatt is egyre kevesebb energiája marad a közügyek teljes irányítására. Ennek ellenére az biztosnak látszik, hogy az ideiglenes kormány és öcscse Fidel megkérdezése nélkül nem döntött a kiemelten fontos ügyekben. Az elemzők megállapították: annak ellenére, hogy lesoványodott, szellemileg frissnek látták, és jóval erőteljesebb hangon beszélt, mint legutóbbi tévészereplése alkalmával. Ráadásul a Kerekasztal című beszélgetésben egy teljes órán át elemezte a világpolitika jelenleg legidőszerűbb és legkényesebb kérdését, az Egyesült Államok, Izrael, illetve Irán közel-keleti konfliktusát. Castro legutóbbi elemzéseiben egyenesen atomháborút jósolt – Irán, de akár Észak-Korea ellen is –, ha az érdekelt felek nem tudnak megegyezni egymással. Castro politikailag továbbra is rendkívül tevékeny: fogadja a szövetséges országok politikusait, és vezércikkeket vagy elemzéseket ír a időszerű világpolitikai eseményekről vagy folyamatokról.
Az idősebbik Castro először július 7-én látogatott el egy kutatóintézetbe, éppen azon a napon, amikor öccse, a már 79 éves Raúl Castro megállapodott a kubai katolikus egyházzal és a spanyol külügyminiszterrel az 52 politikai fogoly november 7-ig fokozatos szabadon bocsátásáról. A BBC havannai tudósítója szerint Castro így akarta megnyugtatni a kommunista párt aktivistáit: bár látszólag nem kapnak semmit az engedményért, de az ő egyetértésével történik mindez. 2003-ban ugyanis Castro fogolycserét ajánlott Bush elnöknek az Egyesült Államokban nem sokkal korábban elfogott öt kubai ügynökért. De Washington határozott nemet mondott, és Kubában ezután börtönözték be a 75 ellenzékit: megfigyelők szerint minden egyes ügynökért – Kuba szerint hősért – 15 ellenzékit csuktak be. A nemzetközi tiltakozás hatására az elmúlt évek során már vagy a börtönből, vagy az országból engedtek ki 23 ellenzékit. Az első hét volt politikai fogoly közben már meg is érkezett Madridba: a volt politikai foglyokat hétfőn előbb a repülőtérre vitték a főváros központi börtönéből, ahol találkoztak régen látott családtagjaikkal. Ezzel akarták igazolni, hogy nem deportálják őket, hanem szabad akaratukból hagyják el Kubát. A kormány és a katolikus egyház bizalmasan kezelte ezeket az információkat, az egyik most szabaduló ellenzéki rokonától szerzett tudomást róluk az El País havannai tudósítója. És mindez akkor zajlott, amikor Fidel Castro tévéinterjúban beszélt a kubaiakhoz.