Megnyitották tegnap a solti büntetés-végrehajtási intézet tavaly bezárt két körletét, ahol összesen 328 elítéltet tudnak elhelyezni. A börtönbüntetéssel sújtott, illetve fogházra ítélt fogvatartottak körleteit megtekintette Pintér Sándor belügyminiszter és Kökényesi Antal, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka.
Pintér Sándor bejelentette: hamarosan újra megnyitják Budapesten a Gyorskocsi utcai fogdát. (Erre néhány nappal ezelőtt már utalt a tárcavezető, amikor – az intézet nevének említése nélkül – arról beszélt: van a fővárosban olyan börtön, amely hetvenmillió forint ráfordítással újra megnyitható. A Gyorskocsi utcai fogda tetőszerkezetének javítása pedig a hírek szerint éppen ennyibe kerül – a szerk.) Pintér Sándor azt mondta: az új épületek megnyitása csak az első lépés a büntetés-végrehajtás területén, amellyel a börtönök zsúfoltságán igyekeznek enyhíteni. A második lépésben pedig fölkészülnek a tulajdon elleni szabálysértés miatt elzárásra ítéltek fogadására.
A belügyminiszter burkoltan kritizálta az előző kormány börtönbezárási politikáját, amikor úgy fogalmazott: „Nem szeretném azt az áltevékenységet, hogy 170-180 százalékra töltünk fel egyes intézményeket, nem tartjuk be az európai uniós szabályokat, de azt mondjuk hogy nálunk a fogvatartottak számának csökkenése miatt be lehet zárni intézményeket.”
Pintér szeretné, ha a tulajdon elleni szabálysértések egy részét elzárással lehetne sújtani. Éppen ezt a célt szolgálja az az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat, amely ezen büntetések szigorításáról szól. Pintér Sándor meglátása szerint idővel csökkenhet a bűncselekmények száma az elzárásnak köszönhetően, mivel az nagyobb visszatartó erőt jelent. A belügyminiszter szerint a büntetés-végrehajtás képes arra, hogy a fogvatartottaknak megfelelő elhelyezést biztosítson.
Kökényesi Antal két indokot nevezett meg, amelyek miatt növelni kell a férőhelyek számát. Egyrészt 2010. június 30-án már 16306 fogvatartott volt (szemben a 2008. év végi 14731 fős létszámmal), vagyis enyhíteni kell a zsúfoltságon. Másrészt föl kell készülni az elzárásra ítéltek fogadására – tette hozzá a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka.
Üdvözölte a solti börtön két részlegének megnyitását és a Gyorskocsi utcai fogda beígért újraindítását a Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége. Kucsera Miklós, az érdekvédelmi szervezet főtitkára a Magyar Nemzetnek elmondta: már tavaly rámutattak, hogy semmi értelme bezárni ezeket az intézeteket, ugyanis a remélt megtakarítás nem áll arányban az okozott károkkal. A bezárások nyomán nőtt a túlzsúfoltság, romlottak a büntetés-végrehajtásban dolgozók munkakörülményei, ráadásul sokan közülük – önként vagy kényszerből – pályát változtattak. Kucsera Miklós szerint felül kellene vizsgálni a 2006-ban bezárt martonvásári és esztergomi, illetve a 2008-ban lelakatolt régi szombathelyi börtön helyzetét, és lehetőleg minél többet újranyitni közülük. A főtitkár hangsúlyozta: a börtönőrök létszámát közelíteni kellene az uniós normához, ugyanis míg nálunk egy-egy nagyobb intézetben kétszáz fogvatartottra jut egy őr, addig az unióban ugyanez az arány ötven az egyhez.
Emlékezetes, a Bajnai-kormány takarékossági okokra hivatkozva tavaly májusban zárta be a Gyorskocsi utcai fogdát, majd nem sokkal később a solti börtön két részlegét.
A döntés-előkészítéshez hatástanulmány és költségszámítás is készült. Draskovics Tibor akkori rendészeti miniszter valószínűleg ennek alapján ismerte be: „A férőhelyek ideiglenes megszüntetésének hatására az átlagos telítettség országosan 122 százalékról várhatóan 140 százalékra emelkedik majd”, de szerinte „az büntetés-végrehajtási szakmai szinten még kezelhető.” Megemlítette: a középtávú fejlesztési terv szerint az ideiglenesen kiürített létesítményeket felújítás után újból használatba vehetik, a megszüntetett létesítmények hasznosításáról nincs döntés. Draskovics azzal próbálta bizonyítani a 140 százalékos telítettség „kezelhetőségét”, hogy 1999 és 2004 között a magyar börtönök telítettsége 145 és 161 százalék között mozgott. Ez komoly szakmai kihívás, de törvényes, biztonságos és humánus volt – írta. Amikor az egész társadalom kénytelen a kiadásait viszszaszorítani, joggal várható el, hogy az adófizetők pénzéből fenntartott bv-intézetek működését is költséghatékonnyá tegyük – magyarázta Draskovics.
origo.hu
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját
