Tanúk meghallgatásával folytatódott tegnap a Pesti Központi Kerületi Bíróságon annak a három férfinak a büntetőpere, akik a vád szerint 2007 novemberében elektronikus levélben zsarolták meg Csányi Sándort, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatóját. A vádirat szerint 50 millió eurót (akkori árfolyamon körülbelül 12,6 milliárd forintot) követeltek Csányitól azért, hogy ne hozzák nyilvánosságra a budapesti Bank Center épületével kapcsolatos – a vádlottak szerint Csányira nézve kínos – iratokat.
Az egyik tanú vallomása alapján nem zárható ki, hogy a bankvezér megzsarolása mögött politikai érdekek húzódnak meg. Amint azt V. Péter tanú közölte: 2007-ben az elsőrendű vádlott, K. Tibor mutatta be neki a másodrendű vádlottat, L. Andrást, aki magát Gyurcsány Ferenc tanácsadójának nevezte. Ezen az éttermi találkozón – a tanú beszámolója szerint – L. András kijelentette: Csányi tönkretette őt, ezért föl akarja jelenteni. Majd papírokat mutatott neki, amelyeken emlékei szerint 164 milliárd forintos pénzmozgás szerepelt. A másodrendű vádlott ezzel próbálta szemléltetni, hogyan tüntetnek el pénzeket a bankok – mondta a tanú.
L. András a tanúval történt szembesítéskor mindezt tagadta. Azt állította: egyetlen szóval sem említette, hogy föl akarná jelenteni az OTP vezetőjét, akinek a neve el sem hangzott a beszélgetésen. Emellett azt is visszautasította, hogy Gyurcsány tanácsadója lenne.
A bíróság tegnap igazságügyi bankszakértőt rendelt ki annak tisztázására, hogy gond nélkül megoldható lett volna-e 50 millió euró átutalása. A másodrendű vádlott ügyvédje szerint ugyanis egy ilyen volumenű átutalás maga után vonta volna a vám- és pénzügyőrség vizsgálatát, ami gyakorlatilag meghiúsította volna az ügyletet. A büntetőper november 10-én folytatódik, és várhatóan elsőfokú ítéletet hirdet a bíróság.
Ismert, az ügyészség még 2008 novemberében emelt vádat K. Tibor és két társa ellen súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettének kísérlete miatt. A vádirat rávilágít: L. Andrásnak anyagi vitája volt az OTP-vel, és az emiatt indított polgári pert elveszítette. Ezért elhatározta, hogy követeléséhez úgy próbál meg hozzájutni, hogy névtelen elektronikus levelet küld a bank vezetőjének. Ehhez felhasználta azokat a dokumentumokat, amelyeket a harmadrendű vádlottól, G. Zoltántól kapott, és amelyek a belvárosi Bank Center 1999-es apportálásának adóhatósági vizsgálatáról szóltak. Az elektronikus levelet végül L. András felhívására az elsőrendű vádlott K. Tibor küldte el a bank elnökének 2007 novemberében. Abban „Bankfiúk” aláírással 50 millió euró megfizetését kérték még aznap, hogy az adóhatósági vizsgálat megállapításait ne hozzák nyilvánosságra. A határidőig az összeg nem érkezett meg a megadott bankszámlára, ezért a vádlottak kétszer is újabb határidőt adtak meg. Csányi azonban nem fizetett, ehelyett a bank biztonsági igazgatója feljelentést tett.
Csányi áprilisban tanúként azt mondta: a zsaroló levelek idején nem volt felhőtlen kapcsolatban a kormányzattal a bankadó miatt, és provokációra gyanakodott, de az nem vetődött fel benne, hogy a kormány megbízásából zsarolták volna meg. A bankelnök szerint a fenyegetést annyira komolyan vették, hogy még testőrt is kapott.
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját