Állítólag kétszer nem lehet ugyanabba a folyóba lépni, női kardcsapatunk azonban bizonyság arra nézve, hogy akár háromszor is. A tavalyi és a tavalyelőtti Eb-n is bejutott a négy közé, a dobogóról azonban mindkétszer lemaradt, s Lipcsében is éppen így járt. A Benkó Réka, Pető Réka, Várhelyi Anna, Nagy Orsolya négyes fogatot nagyon mégsem lehet elmarasztalni, hiszen csak hatodik helyen emelték ki, s a fehéroroszok kötelező legyőzése (45-35) után a rangsorban harmadik franciákat is az alsó ágra küldte (45-36). A négy között az olimpiai és világbajnok ukránok ellen nem volt esély (30-45), az viszont bosszantó, hogy a számunkra sem verhetetlen kategóriába tartozó olaszok elől nem sikerült elcsenni a bronzot (40-45). Talán ha a tavalyi, antalyai vb-n egyéniben bronzérmes Nagy is pástra lép, sikerülhetett volna, s bizonyára Nébald György szövetségi kapitány is elmereng ezen. Mindazonáltal tény, a BSE vívónője Lipcsében az egyéniben leszerepelt, nem véletlenül esett ki a pikszisből.
Kulcsár Győző, a párbajtőrözők szakvezetője az Eb-n nem kevergette a kártyákat, ő megtette korábban. A címvédő s tavaly vb-2. Boczkó Gábor, Imre Géza, Somfai Péter, Rédli András négyesből utóbbit kihagyta, s Pádár Tamás került a helyére. Igaz, ő Lipcsében „örökös tartalék” lett, mert egyik találkozón sem lépett pástra; ami persze a többiek dicsérete.
A szakág csapatversenye sajnos – éppen a női kardozókéval együtt – kimarad a londoni olimpiai programból, s ezt még inkább bánhatjuk. Együttesünk kezdésként az izraelieket 45-30-ra verte, majd túljutott az oroszokon is, de a 36-35-ös végeredmény mutatja, itt vért izzadva. A mindvégig szoros találkozó a lehető legizgalmasabb végjátékba torkollott, a vívóidő lejárta után Boczkó Gábor egyetlen találatra vívott bizonyos Szergej Hodosszal. Ehhez képest a svájciak elleni elődöntő – a tavalyi Eb-finálé visszavágója –, miután Imre 22-20-ról indulva 12-6-ra kalapálta el ellenfelét, könnyed sziesztának tűnt (45-35). Az Eb utolsó döntőjében az ukránok sorakoztak fel a túloldalon, akik számunkra nagy szívességet téve a négy közé jutásért kiejtették az olimpiai és világbajnok franciákat, az elődöntőben pedig a házigazda németeket szomorították el. Több bravúrra szerencsére nem telt tőlük, a fináléban csak 25-22-es állásnál verhetett rövid ideig erősebben a pulzusunk – mert már 20-12-re is vezettünk –, utána helyreállt a világ, de legalábbis Európa-rendje: a magyar együttes 45-39-es győzelemmel védte meg Eb-címét.
Az Eb-n korábban egyéniben ezüstérmet szerzett Boczkó szerint azonban csak látszatra könnyedén: „Egy Eb-n az elődöntő és a döntő soha nem sétagalopp, és menet közben most sem volt könnyű öszszegyűjtögetni azt az előnyt, amivel a végén megnyertük ezt a két mérkőzést. A legnehezebb meccsünk persze az oroszok elleni volt, a hirtelen halállal, szerencsére sikerült elkapnom az ellenfelem kezét” – idézte fel érdeklődésünkre az ominózus pillanatot a Honvéd versenyzője. Kulcsár Győző mindezt azzal toldotta meg, hogy ő egyáltalán nem izgult, biztos volt benne, hogy „Boczek” talál. „Jól sikerült a felkészülésünk, és most jól is vívtak a fiúk. De számomra ez sem meglepetés, mert ez egy profi csapat” – szögezte le a szakvezető, s erre valóban csak bólintani lehet.
Hatodik helyen. Az Eb éremtáblázatán az olaszok végeztek az élen öt arannyal, két ezüsttel és három bronzzal; Magyarország egy-egy aranyával és ezüstjével a hatodik helyen zárt, s elmaradt a célkitűzéstől, ami három-négy érem megszerzése volt.
origo.hu
Till Tamás gyilkossági ügy
