Maradhat a szlovák „nyelvrendőrség”

Iveta Radicová kormánya első intézkedései közé sorolta azoknak a törvényeknek a módosítását, amelyek retorzióként hatnak a kisebbségekre, elsősorban az államnyelvtörvény módosítására, a szankciók eltörlésére vállalva garanciát. A szlovák sajtó számára is meglepetést okozott ezért Daniel Krajcer kulturális miniszter döntése, miszerint nem szándékozik megszüntetni az államnyelvről szóló törvény betartását felügyelő szakosztályt, azaz a „nyelvrendőrséget”.

Neszméri Sándor
2010. 08. 20. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A miniszter ugyan azzal magyarázta döntését, hogy a szlovák nyelv tisztaságának védelmére szükség van, mára azonban kiderült, az illetékes hatóság továbbra is elsősorban a magyar nyelv használatával kapcsolatos beadványokat vizsgálja, sőt a büntetések kirovására és behajtására készül.
A Sme napilap például tudni véli, hogy a tárca a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) már kézbesítette azt a levelet, amelyben arról értesítik, a választási kampányban használt egynyelvű – csak magyar – óriásplakátjai miatt büntetést kell fizetniük. A lapnak nem sikerült megtudnia, milyen összeget róttak ki a magyar pártra, merthogy a törvény értelmében a jogsértő magatartást száztól ötezer euróig büntetheti a minisztérium. Berényi József, az MKP elnöke lapunknak nyilatkozva elmondta, semmilyen értesítést nem kaptak a tárcától, sem a büntetésről, sem az eljárásról nem értesítették őket. Emlékeztetett arra, valóban bejelentkeztek a párt akkori elnökéhez, Csáky Pálhoz a minisztérium dolgozói, de Csáky időhiányra hivatkozva akkor nem fogadta őket, azóta viszont nem történt semmilyen megkeresés. „Ha mégis megbüntetnék a pártot, valószínű, hogy bírósági útra tereljük az ügyet, s nem kizárt, hogy akár Strasbourgig is eljutunk, szerintem ugyanis alapvető emberi jogok sérülnek, amennyiben a magyar nyelvű választási plakátért bírságot rónak ki ránk” – nyilatkozta lapunknak Berényi.
Amennyiben az államnyelvtörvény kapcsán a Radicová-kormány tovább halogatja a döntést, rövidesen büntetést kap a Nyitra melletti Kálaz község Csemadok szervezete is, amelynek amatőr színjátszóit még tavasszal jelentette fel egy ismeretlen személy, amiért az előadásukra szóló meghívón csak az együttes és a darab rövid leírása volt szlovák nyelven megfogalmazva, egy versidézet és a szereposztás nem. Ladányi Lajos, a Csemadok helyi szervezetének elnöke lapunknak elmondta, háromszor is vizsgálták a minisztérium alkalmazottjai ügyüket, de nem jutottak dűlőre. „Kértem tőlük, mondják meg, kit sértettünk meg, és személyesen bocsánatot kérünk tőle, de nem árulták el, kit bántott meghívónk. Pedig mi a jövőre nézve sem tudjuk vállalni, hogy versidézeteket, vagy az általunk játszott darabokból kivett mottókat, idézeteket lefordítjuk szlovák nyelvre, nem vagyunk műfordítók”. Ladányi szerint ugyanakkor a minisztérium augusztus 15-ig várja tőlük a visszajelzést, miként köszörülték ki a csorbát, de a színjátszók nem tudják a jövőre nézve sem vállalni, hogy minden szót, minden nevet lefordítanak műsorfüzetükben szlovák nyelvre, ezért várható, hogy szeptember elsején – ezt ígérték a kálazi színjátszóknak a minisztérium alkalmazottai – rájuk is kiróják a büntetést. A csemadokosok elkeseredettek, azt mondják, „szórványban élünk, a magyarság végvára vagyunk, úgy tűnik, a minisztérium úgy gondolta, minket könnyű lesz megfélemlíteni. Nem félünk, sőt eldöntöttük, a magyar kultúra ápolását sem hagyjuk abba, lesz, ami lesz” – mondja Ladányi a mintegy tizenöt fős amatőr színkör nevében.
Egyébként a minisztérium „nyelvrendőrsége” feljelentések alapján dolgozik. A Dunaszerdahelyi járásban lévő Pozsonyeperjes önkormányzata ellen például azért járt el a minisztérium, mert a „falu névtelen jóakarója” szerint a települési hangosbeszélőn csak magyarul teszik közzé a híreket, a vizsgálat azonban kénytelen volt megállapítani, hogy ez nem igaz. Ennél is nagyobb meglepetés érte a Kassa melletti Abaújszina polgármesterét, akit azért jelentettek fel, mert állítólag a községi újságot csak magyarul adják ki. „Alig tudok magyarul – panaszkodott Miroslav Bacenko polgármester –, lapunk kétnyelvű, előbb minden szlovákul van benne, aztán magyarul”, védekezett, s elkeseredetten állapította meg, a faluban szlovákok, magyarok és ruszinok élnek békességben egymás mellett, miért volt szükség a feszültségkeltő nyelvtörvényre?
Az említett Sme napilap kommentátora nemcsak a nyelvtörvényre, hanem a hazafiságira és a magyarok ellen meghozott állampolgárságra is utalva írta tegnapi számában szinte válaszként a polgármesternek – bírálva az új szlovák kormányt tétlenségéért –, hogy „Szlovákiában azzal kell számolni, az abszurd törvények kivitelezésük során a legperverzebb formájukban jelennek meg. És évekig eltarthat, amíg valaki hozzájuk nyúl. Úgy tűnik, az értelmetlenségek életképessége az egyetlen, amit ebben az országban garantálni lehet.”

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.