Megalkuvás nélkül

A Szent Korona másolatát ugyan nem vonultatják fel a Hősök terén az idei tisztavatáson, augusztus huszadikán, de sok újdonsággal szolgál majd az ünnepség – mondta el lapunknak Deák János vezérezredes. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem élére nemrég kinevezett miniszteri biztos tájékoztatása szerint a rendezvényen felújítják azt a ludovikás hagyományt, hogy a fiatal tisztek Kossuth-karddal hajtanak végre tiszteletadást. A nyugállományú főtiszt ígéri: megalkuvás nélkül tárják fel a korrupciógyanús ügyeket, és szüntetik meg azokat a szerződéseket az egyetemen, amelyek nem férnek össze a katonai erkölccsel. A jövő tisztjeinek ugyanis többek között az a küldetésük, hogy visszaállítsák a Magyar Honvédség megbecsülését.

Deák János nyugállományú vezérezredes – a honvédelmi miniszter tanácsadó testületének elnöke, a ZMNE miniszteri biztosa – 1964-ben végzett az Egyesített Tiszti Iskola tábori tüzér szakán, egyúttal Szegeden matematikatanári szakon is diplomát szerzett. Nyolc helyőrségben, tüzér és rakétaalakulatoknál szolgált, különböző alegység-parancsnoki beosztásokban. Hét évig tanult külföldi akadémiákon, Leningrádban és Moszkvában. Ez utóbbi helyszínen 1984-ben fejezte be a vezérkari akadémiát. Nyugállományba vonulásáig – 1996-ig – számos magas beosztást töltött be: volt a székesfehérvári 5. hadsereg fegyvernemi főnöke, majd a hadseregparancsnok első helyettese. A rendszerváltást követő években a minisztériumban helyettes államtitkárként, ezután a Magyar Honvédség parancsnokaként, vezérkari főnökeként szolgált. Doktori disszertációját a katonai stratégiából írta, s a Zrínyi-egyetem tudományos főmunkatársaként az idei tanév végéig oktatott katonai stratégiát, hadászatot és hadelméletet. Tagja a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének és hadtudományi bizottságának. Alapító elnöke a Magyar Tartalékosok Országos Szövetségének, tagja a Magyar Atlanti Tanácsnak. Két unokája van – lánya hivatásos katona.

Először Hende Csaba honvédelmi miniszter afganisztáni útján hallottam egy állománygyűlésen, hogy önt miniszteri biztosnak nevezi ki a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) felügyeletére, hogy részt vegyen egy úgynevezett közszolgálati egyetem létrehozásában. Az ötlet a missziós látogatáson született meg, amikor szembesültek a továbbképzés és az átképzés gondjaival, vagy erről már korábban is egyeztettek?
– Volt korábban is egyeztetés, de valóban csak néhány nappal az utazásunk előtt értesített erről a miniszter úr. Az elgondolás szerint a jövő közszolgálati egyeteme az Országgyűlés döntésével jöhet létre. Szeretnénk, ha ennek az intézménynek Zrínyi Miklós Egyetem lenne a neve, de a keretein belül egyenrangú felekként egyesülne a ZMNE, a Rendőrtiszti Főiskola és a Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara. Az új egyetem az állam finanszírozásával közszolgálatot végezne, katonákat, rendőröket, katasztrófavédelmi, közigazgatási szakembereket képezne, és természetesen bővülhetne még olyan szakokkal is, amilyenekre szüksége van az államnak. Az egyesülés kormányzati kezdeményezésre történik. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára kezdeményezett megbeszélést ebben a témában az érintettekkel, ahol közvetítette a kormányzat akaratát.
– Lesz rektora a Zrínyi Egyetemnek?
– Lesz.
– A szenátusban volt erről szavazás, végül mégsem választottak rektort.
– A szenátus Rajnai Zoltán ezredest választotta meg, de ő visszalépett június utolsó napjaiban. Rajnai professzor úr ugyanis nem az átalakításra adta be a pályázatát. Gyakorlatilag tehát jelenleg nincs kiírva rektori pályázat, az egyetemet a főtitkár, Lakatos László vezérőrnagy vezeti.
– Mint megbízott vezető?
– Mint a rektori jogkörben eljáró vezető. Úgy látom, hogy bizonyos átalakításokat követően lehet csak kiírni az új rektori pályázatot. Először létre kívánunk hozni egy katonai hallgatói zászlóaljat a szükséges kiszolgáló intézményekkel, amely kettős alárendeltségben, a vezérkari főnök és az egyetem alárendeltségében tevékenykedik. Bizonyos szakokról, amelyeken nem kimondottan közszolgálati oktatás folyik, értékvesztés nélkül megpróbálunk átadni hallgatókat esetleg más felsőfokú intézményeknek. Jó esetben a 2011–2012-es tanévet már lehet kezdeni az új egyetemen. Amennyiben az átalakítás lassabban halad, akkor 2012-ben. Az egyesülés a felsőoktatási törvény szerint zajlik, és nem akadályozza meg egyik jelenlegi intézményt sem abban, hogy felvételiket hirdessen.
– Jelenleg a három intézménynek három fenntartója van. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium. Ez is maradna a régiben?
– Nem biztos. Majd a kormány dönt arról is, ki legyen a központi fenntartó, de szakmailag az adott irányokat, az egyes képzési programokat és igényeket a megfelelő szervezeteknek kell megszabniuk. A katonai vezetői szak felkészítésének a tartalmát a honvédelmi tárca, a honvéd vezérkar, a rendészettudományi kar programját pedig majd a rendőrség fogja megmondani.
– A képzési helyszínek megmaradhatnak a jelenlegi épületekben?
– Igen, de természetesen a különböző karoknak a szakmai felügyeletét és anyagi fenntartását végig kell gondolni. A katonai irányról szóló döntések végrehajtását nyilván a Honvédelmi Minisztérium rendezi. A ZMNE Hungária körúti campusa ugyanakkor alkalmas lehet a leendő egyetem központjának, be tudja fogadni a rektori hivatalt, és olyan központi intézeteket, mint a nyelvi intézet, a kutatóintézet vagy a gazdasági irodák. Azt szeretnénk, hogy kultúrában, szemléletben, morálban megerősödve mutathassanak a katonák példát az elmúlt időszak szégyellni való történései után. A mi tisztjeinkkel, tisztjelölt hallgatóinkkal vissza kell állítani azt a megbecsültséget, ami a világban általában a hadseregeket megilleti. Erre a ZMNE a legalkalmasabb, hiszen nálunk hússzoros a túljelentkezés, ezért nagyon magas az elvárás a felvételizők felé. A katonai vezetői szakra csak jeles tanulókat vesznek fel, akiknek ráadásul helyt kell állniuk egy igen komoly fizikai, egészségügyi és pszichológiai válogatáson is.
– Ha már az elmúlt időszak szégyellni való eseményeinél tartunk. Van valaki az egyetemen, akit megbíztak azzal, hogy felderítse az elmúlt évek korrupciógyanús ügyeit?
– Itt ami szégyellni való dolog, az nem az egyetem belső korrupciós ügye volt. Ez a gyanú szerint egyes személyek egyéni gyengeségéből fakadt, de végül is a hatóságok, illetve a bíróság fogja eldönteni, hogy mi történt.
– A volt rektor, Szabó János azért került előzetes letartóztatásba, mert azzal gyanúsítják, hogy üzérkedett a pozíciójából fakadó befolyásával. Ezek után nem lenne ildomos megvizsgálni, hogy az egyetemen nem történt-e hasonló visszaélés?
– Jelenleg három bizottság is vizsgálatot folytat. Megnézik a szerződések jogosságát, s ezekkel kapcsolatban mindent. Az ellenőrzésben részt vesz egy külső könyvvizsgáló cég is, hasonlóan a Honvédelmi Minisztérium ellenőrzési hivatalához és más, erre hivatott szervekhez. Továbblépni akkor tudunk, ha lezárulnak ezek a vizsgálatok és tájékoztatást kapunk az eredményről. Én remélem, hogy jogilag az egyetemen minden szabályosan történt az elmúlt években is. Azt viszont már most is érzem, hogy etikailag lehetnek gondok. Ezért akarom megnézetni, hogy milyen kapcsolatrendszerekben, milyen szerződéseket kötöttek a korábbi időszakban az egyetem kontójára, amelyek esetleg nem felelnek meg a közszolgálatiság követelményeinek. Az olyan megállapodásokat megszüntetjük, amelyek nem férnek össze a katonai erkölccsel, és ebben nem ismerünk megalkuvást, nem teszünk engedményeket.
– Évtizedek óta ismeri az egyetem helyzetét, hiszen akkor végzett itt, amikor ez az intézmény még katonai akadémia volt. Milyen érzés volt azt látni, hogy törmelékhalom lett az Üllői úti campusból?
– Valóban negyven éve, fiatal főhadnagy korom óta ismerem ezt az intézményt. A kar jogelődje volt az egyesített tiszti iskola, amelynek az első négyéves kurzusát ennél is régebben végeztem el. 2001-ben a Zrínyin védtem meg a disszertációmat és azt követően itt tanítottam, pontosabban tudományos főmunkatárs voltam. Oktattam hadászatot, hadelméletet. Az Üllői úti campus a katonák képzésének meghatározó helyszíne volt. Ezt rombolták most le. Nem ismerem az értékesítés hátterét, de az eljárás sok embert elkeserített. Például azt a generációt is, amely 1964–65-ben végzett az Üllői úton, és később átvette a rendszerváltozás utáni hadsereg vezetését. Tavaly volt a tisztavatásom 45. évfordulója. Az egyik volt osztálytársunk, Várhelyi György szobrászművész ebből az alkalomból elment az Üllői útra és az egyik épületből téglákat kért. Ezek olyan békebeli, vaskeménységű téglák voltak, amelyeket csak géppel tudott kettétörni. Az erőszakkal kettétört téglából készített egy plakettet. A leghívebben talán ez fejezi ki az Üllői úti campus sorsát. Erről nem is lehet többet és jobban elmondani.
– Az egyetem hallgatói összlétszáma 3500 fő, miközben idén csak mintegy hetven tisztet avatnak fel a Hősök terén. Ez enyhén szólva rossz aránynak tűnik.
– Több mint ezer fő a katona hallgatóink száma. Nagyon sok katona van a levelező hallgatók között és nálunk zajlanak az előmeneteli tanfolyamok is. Van továbbá felsőfokú vezetőképző, ez az úgynevezett vezérkari tanfolyam. Ez általában 10-15 fős, s itt külföldieket is képezünk. Járnak hozzánk tisztek baráti hadseregekből, akik angolul kapnak képzést, működik az egyetemen két doktori iskola, amelyben ebben az évben 46 főt avattak doktorrá. Egyébként az igaz, hogy a honvédség beiskolázási létszáma kevesebb, mint amennyire szükség lenne. A minap meglátogattuk az egyik honvédségi alakulatot, ahol elpanaszolták, hogy nagyon nagy a szakaszparancsnoki tiszthiányuk. Ez abból adódik, hogy a fiatal tisztek egy része átmegy nem harcoló beosztásba, vagy éppen harci műveletben vállal szolgálatot, például Afganisztánban. Úgy tűnik, ha átfogóbban gondolkodnának a tisztképzésről, akkor jóval több személyt kellene beiskolázni a katonai vezetői szakra. Az úgynevezett rendfokozati piramis ugyanis jelenleg nem piramis alakú. A nemzetközi gyakorlatban általában ezer főre egy tábornok szokott jutni egy hadseregnél, nálunk azonban ennél nagyobb ez a szám. A világban nincsenek harmincas tábornokok vagy huszonéves őrnagyok. Véleményem szerint jóval több embert kellene katonai vezetői szakra irányítani, de elsősorban azért, hogy jóval több hadnagyunk legyen.
– Hogyan zajlik majd idén a tisztavatás? Felvonulhat például a Szent Korona másolata a leendő tisztek előtt?
– A Szent Korona másolatát nem vonultatjuk fel a Hősök terén, hiszen az ott van már több mint száz éve az obeliszk tetején, Gábriel arkangyal kezében. A tisztavatás szent dolog, nemcsak az egyetem, hanem a köztársasági elnök rendezvénye is, aki elfogadja a tisztek esküjét. Visszahozzuk a rendezvényre viszont azt a ludovikás hagyományt, hogy a fiatal tisztek karddal teljesítenek tiszteletadást az avatási ünnepségen. A magyar nemzeti tradíció szerint a tiszti hovatartozás jelképe a Kossuth-kard, amelyet az avatás előtti napon egész életükre megkapnak a tisztek. Az új hallgatói díszegyenruha elkészítését még az előző kormány hagyta jóvá, és forrást is biztosított erre. Ez a hagyományos magyar honvédtiszti atilla, fekete nadrággal és honvédtiszti csákóval. Ez lesz az első tisztavatás, amelyben egy hallgatói század az új hallgatói díszegyenruhában jelenik meg. Szép, katonákhoz méltó ünnepséget várok.