Az öregségi nyugdíj átlagos értéke 2010 januárja és 2025 januárja között 98,8 ezer forintról 242,3 ezer forintra emelkedett, amely a nyugdíjas inflációt is figyelembe véve 24,4 százalékos reálnövekedésnek feleltethető meg – mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője.
A szakértő megjegyezte: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisában a januári átlagos öregségi nyugdíjakra vonatkozóan áll rendelkezésre adat, vagyis ebben például a kiegészítő nyugdíjemelések, évközi korrekciók vagy a 13. havi nyugdíj hatása nem jelenik meg. Kiemelte, hogy egy átlagos nyugdíjas a nyugdíjából közel negyedével több terméket és szolgáltatást tud vásárolni, mint 2010-ben.
Ehhez adódik még hozzá a 13. havi nyugdíj, amelyet 2022 óta ismét teljes értékben kapnak a nyugdíjasok, ennek hatását is figyelembe véve,
reál értelemben harmadával több pénzből gazdálkodhat az átlagos nyugdíjas idén, mint 2010-ben.
A nyugdíjasok helyzetének megítélése kapcsán leggyakrabban az merül fel, hogy az elmúlt évek gyors béremelkedéséből nem részesültek – fűzte hozzá Molnár Dániel. A törvényi előírásoknak megfelelően a nyugdíjak értéke évről évre csupán a várt inflációnak megfelelő ütemben emelkedett – ha a valós infláció magasabban alakult, akkor kaptak nyugdíjkorrekciót –, amely a dinamikus reálbér-emelkedés miatt azzal járt együtt, hogy a relatív jövedelmi pozíciójuk romlott.
Teljesítette a vállalását a kormány
– Az infláció magasabb lett, mint előre jelezték, ezért a nyugdíjakat ilyenkor meg szoktuk emelni – emlékeztetett Orbán Viktor miniszterelnök október elsején. Azt ígértük, hogy a nyugdíjak nem veszíthetnek az értékükből. Ezt a vállalásunkat minden évben teljesítettük – mondta.
A miniszterelnök hozzátette, hogy ez idén is így lesz, minden nyugdíjas megkapja az emelést. „Reményeim szerint már novemberben mindenki megkapja a nyugdíjának megfelelő összeget, ez átlagosan 51 ezer forintot jelent” – mondta Orbán Viktor.
Ezt a kormányzat két irányból igyekezett ellensúlyozni:
- Egyrészről az elmúlt 15 évben ötször – 2017, 2018, 2019, 2021, 2022 – is sor került nyugdíjprémium kifizetésére a gyors gazdasági növekedés eredményeként, de ide lehet sorolni még az idén kiküldött 30 ezer forintos nyugdíjas utalványt vagy a 2016–2017-ben a karácsonyi, 2018-ban pedig a húsvéti ünnepekhez kapcsolódóan kifizetett tízezer forintos utalványokat, illetve a 2019-ben fizetett kilencezer forintos rezsiutalványt. Vagyis látható, hogy amikor a gazdasági teljesítmény lehetővé tette, a kormányzat igyekezett a nyugdíjasokat is támogatni annak eredményeiből.
- Másrészről jelentősen lazította a kormányzat a nyugdíj melletti munkavállalás szabályait. A nyugdíjas munkavállalók amellett, hogy a versenyszférában és a közszféra több területén, például
- a szociális ellátás,
- és a köznevelés
az öregségi nyugdíj fenntartása mellett is dolgozhatnak, még jelentős adókedvezményben is részesülnek: bruttó bérük után csak a 15 százalékos szja-t kell megfizetniük, miközben a munkáltatóknak nem kell szociális hozzájárulási adót fizetniük utánuk.
A teljes cikk a Világgazdaság oldalán olvasható.
