Négyes osztályzat, de tízes skálán

Bár a lipcsei vívó Európa-bajnokság legutolsó eredményhirdetésénél csütörtökön férfi párbajtőrcsapatunk állt a dobogó tetején, szó sincs arról, hogy „minden jó, ha jó a vége”. Mi több, a Magyar Vívószövetség szakmai alelnöke, Kamuti Jenő értékelése szerint még a közepest sem üti meg a válogatott produkciója.

2010. 08. 02. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Boczkó Gábor, Imre Géza, Somfai Péter, Pádár Tamás összetételű párbajtőregyüttes aranya mellé még Boczkó tett egy ezüstöt egyéniben, emellett a csapatversenyeken női kardozóink a negyedik, férfi kardozóink és női tőrözőink a hatodik helyen zártak. A tervezett három-négy érem helyett kettővel hazaérkező válogatottunk produkciója után a Magyar Vívószövetség szakmai alelnökét, Kamuti Jenőt nem éppen pezsgőbontó hangulatban értük utol.
„Ha tízes skálán kellene osztályoznom, négyesnél jobbat nem adhatok a társaságnak. Tény, túlzottan vérmes reményeink nem lehettek, hiszen a világranglistákon csupán öt versenyzőnk volt a legjobb húsz között. De ha a hat szakág huszonnégy magyar indulója közül mindössze egy kerül be a legjobb nyolcba, akkor az a teljesítmény csakis a katasztrofális jelzővel illethető. Boczkó Gábor persze minden dicséretet megérdemel, ő kiemelkedőt nyújtott egyéniben és csapatban is. A férfi párbajtőregyüttes pedig fegyelmezett vívással úgy nyerte meg az Európa-bajnokságot, hogy az egyéni világranglistán egyik versenyzőnk sincs ott a legjobbak között” – mondja a vívás jeles sportdiplomatája, és megfogalmazása szerint a vártnál haloványabb eredmények sajnos némileg „Pekinget igazolták”.
Emlékezetes, vívóink a 2008-as olimpiáról egyetlen bronzérmet hoztak haza; s számunkra nagy érvágás, hogy Londonban férfi párbajtőrben és női kardban nem rendeznek csapatversenyt. De ha ezt már kőbe is vésték, akadna, amiben itthon lehetne és kellene is változtatni az eredményesség érdekében:
„Meg kell reformálni a hazai versenyrendszert, amiről jelen helyzetben nem is nagyon beszélhetünk. Nem szívesen mondom ki, de sem mennyiségben, sem minőségben nem tartom megfelelőnek az itthon folyó szakmai munkát. Az edzők egy része nem követel elég keményen, amivel jó néhányan vissza is élnek, s ez bizony sok helyen versenyzőuralomhoz vezet. Üdítő kivétel a párbajtőr-válogatott, ott nincs pardon a maximalista Kulcsár Győzőnél, és ennek meg is van a látszata” – szögezi le Kamuti Jenő, aki úgy véli, a problémák dacára adott az esély, hogy a válogatott a következő versenyeken jobban szerepeljen. Így a novemberi, párizsi világbajnokságon is: „Az Eb-n az érmek felét az olaszok és az oroszok szerezték meg, mindkét nemzetnek tíz jutott. Nekünk csak kettő, de a vb-re sem változik a célkitűzésünk, 3-4 dobogós helyezésért megyünk Párizsba. A magam részéről nem szeretném alább adni, a lipcsei éremtáblázat hatodik helyével nem vagyok kibékülve.”
S akkor mit szóljanak a franciák, akik éppen mögöttünk lettek hetedikek? De ez legyen az ő bajuk.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.