Görög elemzők szerint Bojkó Boriszov bolgár miniszterelnök nem fog tudni segítséget kérni görög kollégájától, Jeórijosz Papandreutól, hogy diplomáciai úton rendezzék a konfliktust, mert ezeket az akciókat a görög kommunisták és zöldek kezdeményezték. Kormánya egyetlen lehetősége: világossá és egyértelművé tenni álláspontját Brüsszelben. Az Európai Bizottság eddig két ízben intézett jegyzéket Bulgáriához a szabálytalan állami támogatások ügyében. A bolgár ügyészség jelenleg vizsgálja az utóbbi tíz év több mint ötezer gyanús ügyletét. A bolgár zöldek valószínűleg üdvözlik a görög akciót. Július 1-jei kiáltványukban civil kezdeményezést indítottak el, hogy a bolgár parlament alkosson törvényt az eddigi föld- és erdőcsereügyletek semmissé tételére. Törvényjavaslatuk értelmében az állam vegye vissza a tengerparti, hegyvidéki, védett üdülőkörzetekben lévő földeket és állítsa vissza az eredeti tulajdonjogokat. Számításaik szerint a 2003–2009 közötti időszakban földcsere címen hétezer hektár földet ajándékoztak szét a korábbi kormányzatokhoz kötődő oligarchák között. Szerintük a cserék révén az államot mintegy hárommilliárd eurónyi vagyoni hátrány érte.
A bolgár sajtó szerint a Balkánon háború kezdődött újabb turisták megszerzéséért. A válság súlyosan érintette a Görögország vezető iparágának számító turizmust, amely az ország GDP-jének 15,2 százalékát adja és a foglalkoztatás 20 százalékát biztosítja. 2009-ben a turizmus bevételei 10,6 százalékkal csökkentek az azt megelőző évhez képest. Az ismétlődő sztrájkok, az áfa emelése és a szomszédos török és bolgár konkurencia miatt az utazásszervezők előrejelzései szerint a múlt évhez képest az idei kilátások sem rózsásak.
A bolgár szálláskapacitás az utóbbi nyolc évben három és félszeresére nőtt. Bár az infrastruktúra még mindig hiányos, a 3,2 millió ágyas szállodakapacitás, mivel teljesen új, világszínvonalú. A turizmus bevétele csupán negyede a görögének, de a bolgár tengerpart árai olcsóbbak a görög és török tengerpart áraihoz képest. A bolgárok aduásza a napi ötezer forintnyi szállás-, étkezés-, ital- és napernyőköltség. A szomszédos Törökországban egy fő heti ellátása 56 ezer forintért kapható. Bulgáriában a belföldi turizmus jelentőségét, aminek következtében a bolgárok milliói inkább a hazai tengerpartot választották üdülőcéllal az idén, mint a korábban megszokott görög vagy török tengerpartot. Ennek eredményeként az idei statisztikák szerint a bolgárok kiutazásai Görögországba 30 százalékkal csökkentek. A másik ok, amiért a görögök aggódnak, hogy Bulgária a téli sportokban, a Balkánon, a Rodopéban és a Rila-hegységekben történő befektetései konkurenciát jelentenek a görög síközpontoknak. Ennek akarják elejét venni a görög zöldek kezdeményezésükkel.
Mihail Tremopulosz, az Európai Parlament zöldfrakciójának képviselője, egykori újságíró, akinek szakterülete a természetvédelem, rendszeresen fordul a bizottsághoz természetvédelmi kérdésekkel. Ám a bolgár sajtó szerint ő a görög érdekérvényesítés tipikus esete, inkább szeretné útját állni újabb bolgár téli üdülőhelyek létrejöttének, megakadályozva a görög téli helyek konkurenciáját.
Görög–román megszállás. A szomszédos Romániában és Görögországban a július 1-jei történt áfaemelés ársokkot idézett elő, a két országból bevásárló karavánokat indítottak el az egyelőre még a béke szigetének számító Bulgária irányába. Az idén kétszer történt áfaemelés Görögországban, az év elején még 19 százalék volt, majd 21 százalékra, másodjára 23 százalékra emelkedett. Drágult többek között az üzemanyag. A legsokkolóbb a jegyzői és ügyvédi díjak 23 százalékos emelése, de számottevő a drágulás a taxiszolgáltatásoknál és az autópályadíjaknál. Romániában az áfát 19-ről 24 százalékra emelték. Az üzemanyagárak öt százalékkal nőttek, a szerencsejátékokat 25 százalék, a banki kamatokat 16 százalék adóval terhelik. Bulgáriában az áfa mértéke húsz százalék, az élelmiszerek, a szeszes italok és a vendéglátás árszínvonala egyike a legalacsonyabbaknak az EU-ban. (T. J.)
origo.hu
Gulyás Gergely nevetségessé tette Magyar Pétert, így reagált Magyar ámokfutására
