A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója lapunknak korábban úgy fogalmazott, hogy a magyar fővárosban akár olyan megállapodás is születhet, amely közelebb viheti a világot az orosz–ukrán háború lezárásához.
A háború nem játék
Egy korábbi riport szerint az egyik leghevesebb ütközetek helyszínén, Bahmut közelében egy amerikai önkéntes katona azt nyilatkozta, hogy „a frontvonalon szolgáló ukrán katonák átlagos életkilátása kb. négy óra”, írta a Business Insider.
Ennyi, amire a frontra vitt besorozott ukrán fiatal számíthat.
Ezzel párhuzamosan a katonai veszteségek is óriásiak. Mindez arra utal: az orosz–ukrán háború valósága az, hogy nem elszórt kisebb harcok vannak hanem azóta is állandó, nagymértékű vérontás.
A háború áldozatai azonban nem csak a frontvonalon harcolók. A United Nations Human Rights Monitoring Mission in Ukraine (HRMMU) jelentése szerint több ezer civil és gyermek esett áldozatául az értelmetlen vérontásnak.
2025 júliusában új rekord is született: 286 civil halt meg és 1388 sérült – ez hároméves időszakban a legmagasabb havi szám.
A jelentés hangsúlyozza, hogy „akárhol is vagy Ukrajnában – kórházban, otthon, munkahelyen – akkor kockázatnak vagy kitéve”.
Infrastruktúra, társadalom, gazdaság – lerombolva
A legfontosabb az emberélet, de az infrastruktúra pusztulása is mérhetetlen: az HRMMU adatai szerint legalább 790 egészségügyi létesítmény és 1670 oktatási intézmény rongálódott vagy semmisült meg a háború kezdete óta.
A háború az ukrán társadalom valamennyi szövetében rombol: a társadalmi kohézió, az oktatás, az egészségügy mind tartósan sérülnek.
Orosz–ukrán háború
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!