Kopognak a fagyott málnaszemek a berkenyei hűtőház futószalagján. Idén a vártnál jóval kevesebb bogyós gyümölcs termett, ennek ellenére folyamatos a munka a hajdan német ajkú nógrádi településen. A község faluszövetkezete tizenhat éve építette fel saját hűtőházát, mert alig volt háztáji, ahol ne foglalkoztak volna kisebb-nagyobb parcellákon málnatermesztéssel. A nyolcvanas-kilencvenes évek egyébként is jó nyarakkal és magas felvásárlási árakkal tette népszerűvé a málnát.
Igaz, ez az egyetlen gyümölcs, amelynek a betakarítása nem gépesíthető. A metszés, kacsolás is kézi erővel történik, így a befektetett munka mennyisége miatt mindig is jó ára volt. A mondatnak mára sajnos az utolsó szava kap igazi hangsúlyt. Hiszen az elmúlt tíz évben alig emelkedett valamit a gyümölcs felvásárlási ára. Míg a kilencvenes évek közepén-végén 360 forint volt egy kiló málna, addigra a mostani szezonban 480 forintot kapnak érte a termelők. Ez alig több, mint egyharmadával magasabb a 15 évvel ezelőttinek, miközben a szilva kilónkénti 8 forintról negyvenre emelkedett, vagyis itt ötszörös a növekmény.
– A nyolcvanas években három Zsigulit tudtunk venni egy hektár málna termésének árából – meséli Schmidt Józsefné berkenyei polgármester. Nos, három Zsiguli talán a mostani termésből is kijön, de egy új autó árának csak a fele.
Az okokat firtató kérdésre nagy levegőt vesz a hűtőházat is üzemeltető faluszövetkezetet alapító polgármester. „Mindjárt négyet is tudok. Először is, míg tizenöt éve a málna volt a legnagyobb exporttámogatással termesztett növény, addigra mostanra mintha elfelejtette volna az állam, hogy ez a gyümölcs is létezik. Míg a 160-200 ezer forint hektáronkénti árbevételt hozó búzán 60 ezer forint a földalapú támogatás, addig a rendesen 3-4 milliós hozamot jelentő málnára semmi sem jut. Az uniós csatlakozás óta még rosszabb a helyzet. A piac ugyanis nem védi a termelőt, akinek az egyre erőteljesebb kínai és chilei exporttal kell versenyeznie. Ráadásul a lengyelek a csatlakozási folyamatban sokkal kedvezőbb feltételeket alkudtak ki a mezőgazdaságuk számára, így az ő bogyós gyümölcseikre jutó támogatásból az ottani gazdák fedezni tudják költségeiket. Aztán ott vannak az értelmetlen, gazdákat fölöslegesen zaklató intézkedések, amelyek az elmúlt nyolc évet uralták. Nem telt el málnaszezon újra és újra ismétlődő munkaügyi ellenőrzések nélkül. Az ellenőrök kíméletlenül büntettek, ha be nem jelentett embert találtak a földeken. Az is megesett, hogy azért büntették meg a gazdát, mert a szomszédasszonya reggel még nem tudott menni segíteni, de délután már ott volt a földön. Ilyen körülmények között szép lassan fogyatkozni kezdtek az ültetvények. Egyre többen vágták ki a málnát, amire még az időjárás is rossz hatással van. Az eredetileg erdei gyümölcsnek számító málna rosszul viseli a hirtelen lezúduló, nagy esőt, de nem tűri a páraszegény meleget sem. Márpedig mostanában olyan nyarak követik egymást, hogy vagy ez sújt minket, vagy az.”
A berkenyei hűtőházban nemcsak málnával foglalkoznak. Sárgabarack és szilva ugyanúgy érkezik ide, mint ribizli, bár a lengyelek az utóbbi években a fekete ribiszke piacán meghatározó szereplővé váltak Európában. Az egyik legnagyobb C-vitamin-forrást jelentő sötét héjú gyümölcs árát gyakorlatilag Lengyelország diktálja. Ebben a szegmensben Németország is jelentős, a gépesített technológiával termeszthető ribiszke esetében tehát már alig behozható az a lemaradás, amit Magyarország az elmúlt másfél évtizedben összeszedett.
De a nagy élőmunka-igényű málna piacán még van keresnivalója a magyar őstermelőknek. Busai Lászlóné borsosberényi gazda például egyhektáros ültetvényén foglalkozik a piros gyümölccsel. Mint mondja, egyedül maradt, hiszen a faluban a többi termelő úgy döntött, kivágja a málnát, mert nem éri meg a termesztése. Az egy hektáron termett idei mennyiség az utolsó mohikánnak számító gazda számításai szerint saját családjának téli fűtési költségeire sem lesz elég. Ennek ellenére egy megváltozó állami támogatási rendszer vagy magasabb felvásárlási árak mellett belevágna újabb ültetvény telepítésébe is.
A berkenyei faluszövetkezet felismerte, hogy az utolsó pillanat érkezett el arra, hogy megmenthető legyen a többgenerációs málnatermesztés Nógrádban. Ezért kezdte el keresni azokat, akiket a sok kedvezőtlen körülmény ellenére is érdekel a bogyósgyümölcs-termesztés. Az ültetvényeknek kedvezményes áron biztosítanának szaporítóanyagot, és – megóva a gazdát a magas induló költségektől – mintegy „hitelbe” megelőlegeznék a földmunkát is. A faluszövetkezet azt reméli, így saját termelőket, vagyis beszállítókat nyer, és lesz ereje ahhoz, hogy felvegye a versenyt az egyre erősebb kínai és dél-amerikai nyomással. Az ültetvények gyarapodásához hozzájárulhat a kormány nemrégiben életbe lépett egyik intézkedése is. Az őstermelők ugyanis mostantól értékesíthetik termékeiket a falusi boltok helyi termékeket kínáló polcain. Így nemcsak a hűtőházak, hanem első kézből maguk a fogyasztók is friss gyümölcsöt kaphatnak akár minden reggel. Ehhez azonban még sok szervezőmunkára és talán a vásárlói mentalitás megváltozására is szükség van. Berkenye határában új málnaültetvény növekszik. Talán egy felnövekvő generáció első kísérlete a nógrádi málna megmentésére. Az itt élők reményei szerint a vesszőkből erős növények fejlődnek majd.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
