A lap a legutóbbi számában összefoglalta az aranytermelő és a legnagyobb aranytartalékot felhalmozó országok listáját, illetve az arany várható árának alakulását 2016-ig. Az aranytermelők listáján nincs változás a négy évvel ezelőttihez képest, továbbra is Dél-Afrika vezet, utána Kína és Ausztrália következik. A legtöbb aranytartalékot felhalmozók listája viszont változott, és helycserék is történtek. Az első három helyen változatlan a sorrend (USA, Németország, IMF), utánuk Olasz- és Franciaország következik, ám ötödikként egy új és erős aranyalap, az SPDR Gold ETF tűnt fel, amely megelőzte Kínát, sőt Svájcot is. Előrejelzés szerint, ha semmi sem változik, 2016-ig a sokszorosára nő az arany unciánkénti ára.
Az összeállítás nem véletlenül készült el: az arany ára kedden érte el a legmagasabb szintet – egy unciáért 1,273 dollárt adtak, de pénteken már 1,281,40 dollárt ért –, s az elemzők úgy vélik, az árfolyam a jövőben emelkedni fog. A dollár ingadozása is döntően befolyásolja az arany árának változását. Soros György magyar származású befektető az utolsó buboréknak tekinti az arany árát, ugyanúgy, mint a hiteleket és az ingatlanokat. De az emelkedés tartóssága szerinte nem biztos, és nem is tart örökké, mondta a Reuters hírügynökségnek. Az arany ellensúlyozza a dollár esését, és emelkedik az ára, ha csökken a dolláré. Az utóbbi tíz évben fokozatosan nőtt az arany ára, s a legbiztosabb menedéket jelentette a kockázatokat kerülő befektetőknek.
Az arany mostani árfolyamának lassú emelkedése nem előzmény nélküli. Négy-öt éve a világ több országa úgy vetett véget az IMF megszorító intézkedéseinek, hogy kinyögte az összes hitelt, mert így nem kellett visszafizetni a kamatokat. (Az IMF hiteleinek kamataiból tartják fenn a Nemzetközi Valutaalap intézményeit). Részben ezért 2007 elején az IMF eladott 400 kilót aranytartalékából, és erre buzdította a világ számos országát is. Három éve az egyre erősebb euró és a gyengülő dollár miatt Irán és Venezuela úgy döntött, hogy a dollár helyett inkább az erős euróra váltja kereskedelmének elszámolását. Több dél-amerikai ország is követte példájukat, de az euró azóta meggyengült. A JP Morgan, a HSBC, és a Citigroup is győzködi a vállalatokat, hogy inkább a kínai fizetőeszközt, a jüant használják a dollár és az euró helyett, s ezt ajánlják az európai, ázsiai és az USA bankjainak is. S hogy miért most írt a témáról a portugál lap? Az elemző az arany árfolyamának alakulása láttán öszszevetette a Salazar-diktatúra végének és az államcsőddel fenyegetett jelennek a különbségét. 1974-ben a diktatúra kincstárában még 865,9 tonna arany volt, a portugál nemzeti bank legfrissebb (szeptemberi) adatai szerint ez mára valamivel több mint 373 tonnára apadt. (Júniusban még 382,5 tonna volt.) A portugál külső adósság 2009 júniusában 509 milliárd dollárnál tartott.
origo.hu
Miért ennyire agresszív és nárcisztikus Magyar Péter?
