A béketárgyalások megkezdése előtt egy nappal derült ki, hogy a megállapodáshoz elengedhetetlenül szükséges kölcsönös bizalom csírája is hiányzik a felek között. A Kirjat Arba-i merényletre – amelyet Catherine Ashton uniós külügyi főképviselő határozottan elítélt, és elkövetőit a béketárgyalások aláásóinak nevezte – válaszul a telepesek ernyőszervezete, a Jesa tanács a telepfejlesztési moratóriumot tegnap este hat órától semmisnek tekinti, pedig az elméletileg csak szeptember 26-án járna le. Az amerikaiak arra kérték az izraelieket, hogy ezt a témát semmiképp ne bolygassák a tárgyalások előtt, mivel a palesztinok közölték, ha a telepépítéseket újrakezdik, a delegáció azonnal feláll az asztaltól, mivel így nincs értelme a megbeszéléseknek. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő viszont pártja előtt arról beszélt, ő nem naiv, nem fogja biztonsági garanciák nélkül feladni Ciszjordániát. Egy nappal később pedig már azt is tudta, hogy a Hebron közelében fekvő falu melletti támadás egyúttal azt is jelenti, hogy az ő olvasatukban a palesztinok nincsenek készen egy független állam kikiáltására.
Az amerikaiak viszont itt is azt a sémát akarják követni, mint a világ többi részén. Úgy képzelik, hogy a megerősített palesztin biztonsági csapatok segítségével átadhatják az ellenőrzést Ciszjordánia túlnyomó részén a palesztinoknak, Izrael pedig esetleg egy óriási fegyverszállítmánnyal lesz bebiztosítva a támadások ellen. A ma kezdődő tárgyalásokon – amelyen Barack Obama amerikai elnök mellett II. Abdullah jordán király, Hoszni Mubarak egyiptomi elnök és Tony Blair közel-keleti különmegbízott felügyeli az érintett közösségek, így Netanjahu és Mahmúd Abbász palesztin elnök tárgyalásait – újra felvethetik a nemzetközi csapatok küldését a veszélyes részekre. Ezt Izrael hagyományosan most is el fogja vetni. Ahogy azt is látni lehet, a két fél a sokat emlegetett alapvető problémák ügyében nagyon távol áll egymástól. A határokat a palesztinok az 1967-es vonalakon húznák meg, Izrael viszont védhető határokat akar, amely szerintük nem ott húzódik, ahol negyvenhárom éve, s a telepekkel is kell kezdeni valamit. Netanjahu emellett úgy gondolja, a leendő palesztin államnak nem lehetne hadserege, a palesztinok ezt természetesen elvetik, de támogatják a nemzetközi csapatok telepítését. A telepeket azonban a palesztinok illegálisnak tartják, s az összes 1967 után létrehozott zsidó falut megszüntetnék. Jelenleg mintegy háromszázezer telepes él Ciszjordániában, a leendő palesztin államban.
Izrael kész átengedni a palesztinoknak Jeruzsálem egyes részeit a béketárgyalások részeként, a város arabok lakta negyedei a majdani palesztin államhoz fognak tartozni – idézte Ehud Barak izraeli védelmi minisztert az izraeli Háárec napilap. A felvetést azonban azonnal cáfolták, Netanjahu küldöttségének egyik tagja közölte, Jeruzsálem Izrael feloszthatatlan fővárosa lesz.
origo.hu
Halálra késelt egy miskolci férfi egy 16 éves kamaszt Miskolcon
