Most, hogy egyre több brüsszeli vezetőről derül ki mindenféle disznóság, az ember azt gondolná, a leghangosabbak visszavesznek majd egy kicsit. De nem. Miután a belga nyomozók minap előállították Federica Moghe­rinit, megszólalt a La Stampa hasábjain Eva Kaili, az EP bukott alelnöke, aki szerint az egész korrupciós vád csak ürügy. Az Európai Külügyi Szolgálat vizsgálata (amelyben Mogherini mellett Stefano Sanninót is kihallgatták, sőt rövid időre őrizetbe vették) nem egy egyszerű adminisztratív ellenőrzés, hanem Olaszország elleni akció, panaszolta Kaili, aki szerint politikai karriereket tesznek tönkre, még mielőtt a tényeket megállapítanák. Ez az eljárás – rántotta le a leplet a görög tragika – folytatása az ő három évvel ezelőtti kálváriájának; újabb fejezet ugyanabban a történetben, amelyben a hatóságok teljesen félreértelmezték a dolgokat.

És már hősnőnk a főszereplő. Kaili ügyvédjei annak idején szóvá tették: nem azt kellene vizsgálni, miként kerültek eurószázezrek Eva ­Kaili birtokába, hanem azt – kapaszkodjunk erősen! –, honnan vette a bátorságot a belga rendőrség ahhoz, hogy az uniós parlament beleegyezése nélkül fülelje le védencét, és zárta tömlöcbe szegényt. (Tömlöcbe? Rács nem volt az ablakon, a cellaajtót sem zárták a VIP-apartmanban, ahol tévé, telefon, internet, konditerem, könyvtár, pingpong- és csocsóasztal várta a korrupcióban megfáradt néptribunt.) – Amit a hatóságok tiltott külföldi befolyásnak neveztek (pontosabban: korrupciót, pénzmosást és bűnszervezetben való részvételt emlegettek – P. Gy.), az valójában csak a szokásos parlamenti diplomácia volt – fejezte be előre hozott védőbeszédét Eva Kaili. Így már „értjük”.

Borítókép: Eva Kaili, az Európai Parlament korábbi alelnöke (Fotó: AFP)