Körülbelül 110 ezer ember dolgozik az államigazgatásban és az önkormányzati szektorban. Van-e arra vonatkozóan kalkulációjuk, hogy a most beindított közigazgatási reform eredményeként ez a szám milyen irányba fog változni?
– Egyelőre még az átalakítási folyamat elején járunk. Az biztos, hogy minőségileg jobb, szolgáltató államot kívánunk megvalósítani. A közigazgatási reformnak már kézzelfogható eredményei vannak a legfelsőbb irányítási szinteken, a megyei közigazgatási hivatalok visszaállításával, amelyet januárban újabb intézkedések követnek; kormányhivatalokká alakulnak ezek az intézmények, amelyeket kormánymegbízottak vezetnek majd.
– Kinél lesz a tényleges irányítás, hiszen a hivatali vezetők fölé ezek szerint politikusokat ültetnek?
– A szakmai felelősség a hivatali vezetőké marad, a kormány akaratát pedig megbízottjain keresztül érvényesíti, a döntésekért ezek a személyek politikai felelősséget vállalnak.
– Navracsics Tibor közigazgatási miniszter beszélt arról, hogy visszaállítanák a járási szintet a közigazgatásban, mikor és miért?
– Először a felsőbb szinteken kell véghezvinni az átalakításokat, az alsóbb irányítási és szolgáltató szervezetrendszerek kialakítása a távolabbi jövő feladata lesz, várhatóan a kormányzati ciklus második felében válik aktuálissá. Az elképzelés lényege mindenesetre az, hogy a szolgáltató állam intézményei minél közelebb kerüljenek az állampolgárokhoz.
– A kabinet célja tehát hasonlóan a korábbi kormányzatok kommunikációjához, hogy hatékonyabbá és gazdaságosabbá tegyék az állam működését. Vannak konkrét céldátumaik, hogy mikorra milyen arányú megtakarítást kívánnak elérni? Honnan hová akarnak eljutni?
– Egy takarékosabb állam felé lépünk. Mondok egy példát: az Egyesült Államokban egy vállalkozás beindításához elég egyetlen papírt kitölteni, míg bizonyos afrikai országok egzotikusnak tűnő közigazgatási rendszereiben ugyanezt már 30 különböző dokumentum kitöltésével tehetjük meg. Nálunk ez a szám most 52. A cél tehát az, hogy ne az állampolgároknak kelljen hivatalról hivatalra járniuk, hanem minél egyszerűbben, egy hivatalban elintézhessék ügyeiket, a különböző engedélyezési kérelmektől a különböző okiratok beszerzéséig.
– Mekkora forrást igényel a reform, miből fogják finanszírozni?
– A kabinetnek nincs választási lehetősége, ugyanis az előző kormányok felelőtlen tevékenysége miatt hazai források egyszerűen nem állnak rendelkezésre. A magyar költségvetés közel 9000 milliárd forintból gazdálkodik, amelyből tavaly 1123 milliárd forintot kellett államadósság-szolgálatra költeni, ez jövőre 2800, 2012-ben 2500, 2013-ban pedig 3000 milliárd forint lesz. A reformokat uniós pénzekből kívánjuk megvalósítani, az ugyanis nem kérdés, hogy ezt a feladatot el kell végeznünk. Mivel az önkormányzati és államigazgatási feladatkörök igen szélesek, nagyon nehéz jelen pillanatban bemérni az összeget, amelyből finanszírozható az átalakítás.
– A napokban ön jelentette be, hogy az egyes minisztériumi háttérintézmények átszervezése nagy ütemben zajlik és 100 milliós megtakarítást remélnek, míg ezzel párhuzamosan országosan is új közigazgatási rendszer kiépítését tervezik. Az érdekképviseletekkel kapcsolatban vannak?
– Amikor a kormánytisztviselők jogállásával kapcsolatos törvény módosításai voltak napirenden, folyamatosan egyeztettünk az érintett szakszervezetek képviselőivel, és ez így lesz a közigazgatási reform esetében is. Informális megbeszélések egyébként már voltak.
– Feltételezem, azon kijelentése, miszerint a párhuzamosságok megszüntetése miatt várhatóan minden háttérintézménynél csökken a kifizetett bértömeg, azt jelenti, hogy elbocsátások várhatók.
– Nyilvánvalóan. A Gyurcsány-kormány intézkedéseivel a központi közigazgatás létszámának csökkentését csak papíron valósította meg, mégpedig úgy, hogy az ott dolgozókat átirányították különböző háttérintézményekhez, miközben ugyanazt a feladatot látták el továbbra is, bár nem köztisztviselői minőségben. Mi ennél mélyrehatóbb változtatást szeretnénk.
– Ön szerint melyek azok a területek az igazságszolgáltatást érintően, amelyeket át kellene szervezni?
– Véleményem szerint vannak olyan széles körű társadalmi igények, amelyeknek az állami és igazságszolgáltatási intézményrendszer jelenleg nem tud megfelelni. Ezek elsősorban a közérdek érvényesítésével kapcsolatosak. Az elmúlt években olyan sokan éltek vissza a rájuk bízott közhatalommal, hogy bebizonyosodott: a rendszerváltáskor a polgárok nem kaptak elég garanciát a hatalommal szemben, pontosabban a közhatalommal visszaélőkkel szemben. Ezért arra lenne szükség, hogy a bíróságok hatékonyabban tudjanak fellépni a közérdek védelmében, legyen szó állami vagyonról vagy politikusok, köztisztviselők felelősségéről. Nem elég egy formai vizsgálat, nem elég az eljárási szabályok betartása, a célszerűséget is nézni kell.
– A Btk. módosítására gondol?
– Nem, itt bírósági eljárási szabályok megváltoztatásáról beszélek.
– Szándékuk ügyfélbarát állami hivatalok létrehozása, egyablakos ügyintézés elérése. Jelenleg több tárcához tartoznak a különböző állami és közigazgatási, illetve önkormányzati szolgáltatók. Gondolom a különböző informatikai rendszerek összehangolása mellett az ügyintézők átképzése is feladat kell legyen. Ezt hogyan kívánják megvalósítani?
– A közigazgatásban dolgozók munkakultúrájának megváltoztatása az egyik alapvető feladat, hiszen idáig egyfajta hárító magatartás volt a gyakorlat ahelyett, hogy a polgárok igényeinek kiszolgálására koncentráltak volna. Emellett igyekszünk friss diplomás, idegen nyelveket beszélő fiataloknak is vonzóvá tenni a szektort, ezért is indítjuk be a magyar közigazgatási ösztöndíjprogramunkat, amelynek keretében 300 fiatalt külföldi gyakorlatra küldünk ki, hogy tapasztalatot szerezve a későbbiekben Magyarországon dolgozzanak.
– Mekkora az érdeklődés a program iránt?
– Nagy, a hétvégi közigazgatási karrierexpóra is sok embert várunk a fővárosi Millenárisra. Azt szeretnénk, ha a legjobb képességű tanulók nem multicégeknél, hanem a terveink szerint élethosszig biztonságos és érdekes munkalehetőségeket kínáló közigazgatásban találnák meg helyüket.
– Ön harmincévesen jutott államtitkári pozícióba. Mik a további ambíciói?
– Mindig is érdekelt a politikai pálya. Személyes sikerem egyébként annak a fiatal csapatnak is az érdeme, akik évek óta mellettem dolgoznak.
origo.hu
Romániát előzi Magyarország egy friss rangsor szerint
