A kedd viszonylag eseménytelen nap volt a londoni nemzetközi filmfesztiválon, ahol a legnagyobb feltűnést ezúttal nem egy világsztár, hanem egy elakadt nyerges vontató okozta. A Rocky Horror Picture Show díszleteit szállító kamion a Leicester tér előtt szeretett volna bevenni egy számára bevehetetlen kanyart, majd beszorulva a kereszteződésbe, pillanatok alatt kilométeres dugót okozott. A brit rendőrök teljes nyugalommal beszélgettek hosszú percekig az eltévedt sofőrrel, majd megoldásként a forgalomtól teljesen elzárt Leicester teret ajánlották neki menekülési útvonalnak.
Az elakadt kamion mellett jellemzően kétfajta mozival találkozhatott az elmúlt napokban Londonban az ember: irodalmi adaptációkkal és politikai témájú filmekkel, illetve ezek kombinációjával. Sőt a tendencia folytatódni látszik a következő napokban is. A témafeldolgozás ugyan változatos ezekben az alkotásokban – történelmi, kortárs politikai, klasszikus szépirodalmi adaptációkat egyaránt vetítenek –, mégis szemet szúró, hogy a rendezők a legváratlanabb ötleteket is gyakran irodalmi alapanyagból merítik. Ilyen volt az egyik gálavetítés, Julien Schnabel Miral című filmje. Az Oscar-jelölt rendező Rula Jebreal regényét adaptálta vászonra. A történet egy árvaház működésén keresztül, historikus módon és palesztin szemszögből idézi fel az elmúlt hetven év izraeli– palesztin konfliktusát. Ráadásul a politikai nézőpontja miatt az amerikai Miramax Stúdió számára az Egyesült Államokban szinte forgalmazhatatlannak minősített alkotás főszereplője meglepő módon egy indiai hölgy, a Gettómilliomossal befutott Freida Pinto. Schnabel filmje megosztotta a kritikusokat, a téma elismerése ellenére többen politikailag túlzottan egyoldalúnak találták a mozit. Egy palesztin származású újságíró viszont könnyekben tört ki a sajtótájékoztatón, s megindultan omlott össze az alkotók karjaiban.
Általános tetszést váltott ki viszont Mike Leigh Another Year című drámája. Az egyik legelismertebb brit rendező ismét a hagyományos, megfigyelésen alapuló munkamódszerével készített filmet. Témája ezúttal elsősorban az öregedés, a magány, tágabb értelmezésben pedig újra megjelennek benne a párkapcsolatok és a hétköznapok apró drámái. Történetének fókuszában egy korosodó angol középosztálybeli házaspár és baráti köre áll, akik együtt élik meg egymás örömét és bánatát.
A kritikusok egyöntetű tetszését elnyerte a néhány éve Magyarországon is nagy sikerrel vetített Kelet az kelet című vígjáték folytatása a West is West (Nyugat az Nyugat) is. A palesztin bevándorló család keserédes kalandjai a politikatörténeti események függvényében nyertek ismét aktualitást, s a történet újfent meglehetős malíciával és nem kevés humorral tekint a multikulturalizmus térhódítására.
A következő napok sem ígérkeznek kevésbé mozgalmasnak Londonban. Előbb Colin Firth, Helena Bonham Carter és az Oscar-díjas Geoffry Rush személyesen mutatja be a VI. György életéről szóló, Oscar-gyanús King’s Speech-et, majd Darren Aronofsky beszél a The Black Swan című filmjéről Vincent Cassel társaságában.
origo.hu
Kik voltak a legkegyetlenebb magyar sorozatgyilkosok? A válasz megrázó
