Magánnyugdíjpénztárak szocialista köldökzsinóron

Nem csoda, hogy fejvesztve tiltakoznak a magánnyugdíjpénztárak a kormány intézkedései ellen. Lapunk összeállításából kiderül: a pénztárak fontos vezetői között számos balliberális személyiség található, volt MSZMP-s államtitkártól kezdve a Horn Gyula munkásságát felkaroló alapítvány gründolóján át MSZP-s országgyűlési képviselőig.

2010. 11. 20. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nemcsak a lakossági befizetésekből felhalmozott hatalmas, 2800 milliárdos vagyonuk féltése állhat a magánnyugdíjpénztárak egyre vehemensebb viselkedése és a beharangozott kommunikációs kampányuk mögött, amellyel igyekeznek eltántorítani a tagokat az állami pénztárba való visszalépéstől. A lapunk által vizsgált magánpénztárak vezető tisztségviselői között ugyanis számos balliberális kötődésű, az MSZMP-ben és/vagy az MSZP-ben is megfordult, kipróbált káder található, akik az anyagi mellett politikai érdekekből is próbálják gáncsolni a polgári kormány lépéseit.
Az egypárti diktatúra idején a Csehák Judit vezette Szociális és Egészségügyi Minisztérium államtitkáraként dolgozott 1988 és 1990 között az Aegon Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár igazgatóságának elnöke, Bánfalvi István. Csehák és Bánfalvi kapcsolata azonban a rendszerváltozás után is megmaradt: a Bánfalvi István tulajdonába tartozó, majd az Aegonba 1998-ban beolvadt Fraternité Nyugdíjpénztár tiszteletbeli elnöke Csehák Judit volt. Fraternité néven egy tanácsadó cég is működik, amelyben Bánfalvi mellett olyan személyiségek tűnnek fel, mint Hetényi István (1980–1986) és Bokros Lajos (1995–1996) volt pénzügyminiszterek, Baló György televíziós újságíró vagy Deák Andrea, akit a Heti Válasz összeállítása Gyurcsány Ferenc ötven legmegbízhatóbb embere közé sorolt. Deák Andrea Gyurcsány anyósával, Apró Piroskával együtt 2001-ig tagja volt az Aviva Életbiztosító Zrt.-nek, majd a Népszabadságot kiadó részvénytársaság felügyelőbizottságában kapott helyet, lánya, Deák Ágnes pedig jelenleg is a Gyurcsány-féle Altus Zrt. felügyelőbizottsági tagja.
Az Aegon ellenőrző bizottságának elnöke, József-Polonyi Gábor többek között Gyurcsány Ferenc, Kovács László és Kiss Péter szocialista politikusok mellett alapító tagja volt az Egy Emberibb Világért alapítványnak, amelynek kiemelt célja, hogy Horn Gyula munkásságát magasztalja.
Ugyancsak az MSZP farvizén evez az Aranykor Nyugdíjpénztár igazgatósági elnöke, Vértes András, aki amellett, hogy a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke, 2009-ben lehetséges jelöltként szerepet vállalt a szocialisták tragikomédiába fulladt miniszterelnök-keresési bohózatában. Akkor derült ki róla, hogy smaragd vagy gyémánt fokozatú Amway-ügynök. Az általa vezetett kutatóintézet a balliberális kormányok idején számos milliós állami megbízást kapott.
A Postás Magánnyugdíjpénztár igazgatóságának élén szintén egy egykori szocialista politikus áll. Kertész István 1994 és 2002 között MSZP-s országgyűlési képviselő, 2007 és 2010 között pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottságának tagja volt.
Az Évgyűrűk magánnyugdíjpénztárnak és a VIT Nyugdíjpénztárnak is igazgatósági tagja Rabi Ferenc, aki egyben a MSZP-hez szorosan kötődő MSZOSZ szocialista–szociáldemokrata platformjának az elnöke. Ez utóbbi minőségében idén márciusban együttműködési megállapodást kötött Mesterházy Attila MSZP-s miniszterelnök-jelölttel. Rabi ekkor azt mondta: a platformnak azt a pártpolitikai szövetségest kell megtalálnia, amely az Országgyűlésben is képviselni tudja törekvéseiket. Ez a szövetséges pedig az MSZP, amely, „mint mindig”, a jövőben is „korrekt partner” lesz az érdekegyeztetésben – szögezte le Rabi Ferenc, s hozzátette: Mesterházy Attilát fiatal, tehetséges baloldali politikusnak tartja.
Hasonló együttműködési megállapodást kötött Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölttel 2006-ban a Honvédségi Dolgozók Szakszervezetének vezető titkáraként Breuer László, aki jelenleg a Honvéd Nyugdíjpénztár igazgatósági tagja. Ugyanebben a nyugdíjpénztárban ellenőrző bizottsági tag Janza Péter, aki 2002-től a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) elnökhelyettese és Keller László (MSZP) akkori közpénzügyi államtitkár „jobbkeze” volt. Kellerrel még közös sajtótájékoztatót is tartott, ahol az első Orbán-kormány állítólagos ügyeiről rántotta le a leplet. (Utóbb valamennyi, Keller feljelentése alapján indult büntetőeljárást megszüntették.) Janza Péter később a Nemzetbiztonsági Hivatal gazdasági igazgatója lett.
A Dimenzió magánnyugdíjpénztár igazgatóságának tagja az a Bakó Mária, aki a Demszky-érában 2008-tól a Főpolgármesteri Hivatal várospolitikai, majd egészségügyi ügyosztályán dolgozott Horváth Csaba MSZP-s főpolgármester-helyettes főtanácsadójaként.
Az MKB Nyugdíjpénztár igazgatósági tagja Pekli Ferenc, aki 2002 és 2010 között a Volánbusz Zrt. vezérigazgatója volt. Amint azt a Hír Televízió feltárta, a Pekli vezette közlekedési vállalat rendre olyan luxemburgi, offshore-hátterű cégeknek adott milliárdos alvállalkozói megbízásokat, amelyek valamilyen módon a vezérigazgatóhoz köthetőek.
Roóz József, aki az MKB Nyugdíjpénztár ellenőrző bizottsági elnöke, 2002-ben az MSZP és az SZDSZ egyik jelöltje volt az Állami Számvevőszék alelnöki posztjára, 2007-től pedig a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjaként tevékenykedett.
De nemcsak a pártkötődés, hanem a dilettantizmus is tetten érhető egyes magán-nyugdíjpénztárak vezetőinél. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2005-ben például számos jogszabálysértést tárt fel a Quaestor Országos magán-nyugdíjpénztárnál, ezért kezdeményezte Májer Zsolt igazgatósági elnök felmentését, és mellékesen 300 ezer forintos bírsággal sújtotta. A vizsgálat megállapította, hogy a nyilvántartási rendszerük nem megfelelő. Májer jelenleg a pénztár igazgatóságának tagja.
A magán-nyugdíjpénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség a napokban a „tulajdon és a szerzett jogok védelmére” hivatkozva az Alkotmánybírósághoz fordult. Szerintük nem tisztázott, hogy az állam hogyan kárpótolja majd a 14 hónapig tartó járulékelvonás miatt a pénztártagokat. Ehhez képest a magánpénztárak akkor még nem aggódtak ennyire a tagok vagyonáért, amikor 2007–2008-ban a „pénzügyi folyamatokra” hivatkozva nemhogy hasznot nem termeltek, de még a befizetett járulékból (tehát a tőkéből) is levontak, így a legtöbb tag súlyos anyagi kárt szenvedett.
Ismert, Orbán Viktor miniszterelnök októberben jelentette be, hogy novembertől a jövő év végéig felfüggesztik az állami utalásokat. Kormánypárti politikusok szerint azért is szükséges a váltás, mert a magánpénztárak működése drága, hozamuk alacsony, és csak a pénztárak menedzsmentje jár jól a jelenlegi rendszerben. Ezt támasztja alá lapunk vizsgálata is, amely szerint a magánnyugdíjpénztárak élén több olyan vállalkozó is felbukkan, aki a leggazdagabb magyarok listáján előkelő helyet foglal el. Például az OTP Magánnyugdíjpénztár igazgatósági tagja, Kovács Gábor rendre az első tíz leggazdagabb magyar között szerepel, míg a Platinum Magán-nyugdíjpénztár ellenőrző bizottságának két tagja, Körtvélyesi Zoltán és Kútvölgyi Pál az első százban tanyázik. Ráadásul Körtvélyesi felesége, Kósa Erika vezette a leggazdagabb magyar nők rangsorát.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.