Szemben a haszonleső gyakorlattal

Az Október a reformáció hónapja elnevezésű programsorozat vasárnap országos istentisztelettel ért véget Budapesten; az ünnepélyes szertartáson Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét és Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke tartott előadást. Bölcskei Gusztáv református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke Debrecenben arról beszélt, hogy a reformáció igazi felszabadulás volt, az embereket megmozgatta az a felismerés, hogy mindannyian hivatást kaptak Istentől.

Zágon a történelemben. Az egyetemes magyar kultúra sem lenne teljes Zágon történelme nélkül – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az erdélyi településen. A politikus részt vett a hét végén Csutak Vilmos, a Református Mikó Kollégium, illetve a Székely Nemzeti Múzeum hajdani igazgatója szobrának leleplezési ünnepségén. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke beszédében kifejtette, hogy Csutak Vilmos lámpás ember volt, aki akkor vállalta a Székely Nemzeti Múzeum vezetését, amikor a legnehezebb volt. – Amikor mások kitelepültek Erdélyből, ő itthon maradt azokkal együtt, akik éppen hazatértek, így például Benedek Elekkel vagy Kós Károllyal – mondta a megyei önkormányzat elnöke. (MTI)

Október 31-én világszerte arról emlékeznek meg, hogy Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes és egyetemi tanár 1517-ben e napon tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Ahogy Bölcskei Gusztáv református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke szombati interjúnkban fogalmazott, Luther Wittenbergben nyilvánosan szembefordult a nem biblikus egyházi tanokkal, a haszonleső klerikus gyakorlattal. Hozzátette: a reformáció nem azért indult el, hogy felekezeti törés jöjjön létre – történetük nem 1517-ben kezdődik, hanem része a Krisztus által alapított egyház és keresztyénség történetének.
A püspök vasárnap Debrecenben a nagytemplom felújítása miatt ezúttal rendhagyó módon a debreceni Verestemplomban tartott istentiszteleten úgy fogalmazott: „A reformáció igazi felszabadulás volt, az embereket megmozgatta az a felismerés, hogy mindannyian hivatást kaptak Istentől.” – Isten küldötteként Jézus sem válogatott az emberek között, odahajolt a meggyötörthöz, a magányoshoz, ha kellett, és odament a helytartóhoz is, ha arra volt szükség – mondta. A püspök szólt arról: Isten mindenkire egyenlőként tekint, de ez nem azt jelenti, hogy mindenkivel egyformán is bánik. – Tud különbséget tenni büntetés és sértés nélkül, azt nyújtja mindenkinek, amire szüksége van: néha bűnbocsánatot, néha dorgálást, néha jutalmat – fogalmazott.
– A világ azonban mindig arra hajlott, hogy fontosabb legyen a különbözőség, ez pedig civakodást szül – figyelmeztette Bölcskei a templomot zsúfolásig megtöltő híveket, hozzátéve: csak az teremthet közösséget, ha felismerjük, hogy mind fontosak vagyunk Istennek. A reformáció szerinte igazi közösséget hozott létre, de az utóbbi időkben sokan lekicsinylően, gúnyosan beszéltek a közösségek fontosságáról, mondván: boldoguljon mindenki, ahogy tud. – Ebből nem lesz közösség – hangsúlyozta.
A püspök szólt a reformáció változásairól, leszögezve: nem jelentheti ugyanazt a reformáció a XVI. században, mint napjainkban. Szavai szerint ugyanis amíg a XVI. századi embereket Luther arra figyelmeztette, hogy ne csak azzal foglalkozzanak, ami túlvilági életükben vár rájuk, hanem azzal is, ami ezen a világon van, addig a XXI. században ennek fordítottját kell hangsúlyoznunk. – Ne csak azzal foglalkozzatok, ami itt van, ami látható és kézzel fogható. Ne szűküljetek be, merjetek távolabb látni és reménykedni – zárta az igehirdetést Bölcskei Gusztáv.
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) rendezvényén Budapesten a Deák téri evangélikus templomban Bogárdi Szabó István kiemelte, az ember önhittségben él, „önigazságot akar”, kevélységében perlővé és ítélkezővé vált, és még azt is gondolja magáról, hogy mentesül az ítélet alól.
Mint mondta, „az ember menthetetlen, ha ítél, mert magát is ítéli, és nem igazság szerint ítél”. Az ember ítélkezik, mert „szükségét érzi”, s mert ez társadalmi pozíciót is jelenthet neki, ugyanakkor „Isten megítéli a bűnt, a rosszat, s mindent, amit az ember tönkretett”, azonban az ítélet haragját „Krisztus hordozza el”. – A keresztény valóság lényege: Isten jósága és a megtérés Isten szeretetére – mutatott rá a református püspök. Pál apostolt idézve megjegyezte: a fent említett jóság az embert megtérésre indítja, továbbá „gyógyít, megvigasztal, útba igazít, és az ember életébe jót visz”. Megjegyezte: „Isten gondot visel ránk, nem kell aggodalmaskodnunk, nem kell gyötrődnünk”, és a temetőlátogatáskor is érdemes „a boldog feltámadásra” gondolni. – Isten jósága akkor sem vész el, amikor az ember mindent elsikkaszt, mindent meghamisít, akkor is érvényes, amikor az igazságos ítéletére kerül sor – tette hozzá.
A Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke arra utalt, hogy a hívőknek „megfelelési kényszerük” volt a középkorban az isteni kegyelem elnyerését illetően, ezzel kapcsolatban pedig „Luther drámát élt át”, mert kortársaitól „nem kapott segítséget ahhoz, hogy tudtára jusson”, mi ennek a kegyelemnek a lényege.
Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke a 450 éve meghalt Melanchton Fülöpről, Luther Márton legközelebbi munkatársáról tartott előadásában megjegyezte: „Isten hatalmas eszközének bizonyult ez az apró, alacsony növésű óriás”. Melanchton Fülöp már 21 évesen professzor lett az 1502-ben alapított wittenbergi egyetemen, és elkötelezte magát az oktatási reform mellett, valamint elmélyült egyebek mellett a latin és görög nyelvtan, a fizika-, a lélektan-, az etika- és a történelemtudományokban is. 1560-ban Luther mellé temették el Wittenbergben. Ittzés János szólt arról: Luthernek az Újszövetség lefordításához Melanchton buzdítása is kellett, aki újabb és újabb javításokat javasolt a szövegben.
Vasárnap délután Budapesten megemlékezést is rendeztek a fővárosi Reformáció Emlékparkban. A rendezvényen áhítatot tartott Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, a MEÖT elnöke, ünnepi beszédet mondott Lengyel Anna szerkesztő riporter, evangélikus egyházkerületi felügyelő. Az Október a reformáció hónapja keretében többek között ökumenikus bibliaórákat, kiállításokat, családi napokat, hangversenyeket, előadásokat tartottak országszerte.
Az MTI ismertetése szerint Magyarországon 1939-ben rendezett első alkalommal protestáns napokat a református és az evangélikus egyház. A hagyományt 1993-ban újították fel, az eseménysorozatba azóta a MEÖT más tagegyházai is bekapcsolódtak. A tanács a korábbi években meghirdetett országos protestáns napok kiterjesztéseként hirdette meg a reformáció hónapját. A MEÖT 1943-ban alakult, és jelenleg tíz tagegyháza van: a református, evangélikus, baptista, metodista és anglikán egyház, valamint öt ortodox egyházi szervezet. A tanács munkájában 18 egyház, egyházi szervezet megfigyelő státussal vesz részt, köztük a katolikus és az unitárius egyház.