Kaiser Ede jogerős ítélet előtt

Az elsőfokú ügyészség és bíróság hibáit sorolta tegnapi perbeszédében a vádhatóság képviselője Kaiser Ede perújításában. A védelem azt kérte a bíróságtól, hogy Kaiser büntetése ne csak hozzá legyen méltó, hanem a magyar igazságszolgáltatáshoz is.

A vádegységről. Az ügyész felidézte a vádegység történetét. A jogintézmény alapjait az első magyar büntető törvénykönyv, az 1878-as Csemegi-kódex írta le, amely szerint a hasonló bűncselekményeket, például több emberölést elkövető tettesek ügyeit akkor is együtt kell vizsgálni, ha azok nem kapcsolódnak össze. Ha a vádhatóság több életellenes cselekménnyel is megvádol valakit, akkor később nem ejtheti azt egy-egy esetben, ha kiderül az érintett ártatlansága. A Fővárosi Főügyészség Kaiser perújításában korábbi rablásait vizsgálta, de mivel addigra már a móri bűncselekmények egy részét a számlájára írta, a vádegység kötelme miatt nem választotta külön azoktól.

Perújításának utolsó felvonásához érkezett tegnap a 2002. májusi, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás miatt ártatlanul tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt Kaiser Ede. A férfi ellen indított eljárásban az ügyészség és a védelem mondta el perbeszédeit a Fővárosi Ítélőtáblán. Érdekesség, hogy a móri vérengzéssel korábban öszszefüggésbe hozott Kaiser, vélt társa, Hajdú László és a valódi elkövetők egyike, Weiszdorn Róbert ügyeit egyaránt Lassó Gábor büntetőtanácsa tárgyalja.
Kaiser perújításában a Győri Fellebbviteli Főügyészség jár el, a hatóság képviselője perbeszédében élesen bírálta az első fokon döntő Fővárosi Bíróságot, illetve az akkori vádlót, a Fővárosi Főügyészséget. Utóbbiról az ügyész kijelentette, hogy tévesen módosította a vádiratot, amikor kiderült, hogy nem a Hajdú–Kaiser páros követte el a móri vérengzést. Szerinte a Fővárosi Bíróság ebből később téves következtetéseket vont le, majd Kaisert felmentette ugyan a móri vádpont alól, de a bűncselekmény alól nem. Az elsőfokú bíróság határozata csak annyit mondott ki, hogy a vádlott nem járt a bankfiókban, nincs köze a vérengzéshez. Ha a testület a bűncselekmény alól is fel akarta volna menteni, akkor le kellett volna folytatnia a bizonyítást, újra meghallgatni a tanúkat, szakértőket, érintetteket. Ez a Fővárosi Bíróságon elmaradt, ezért a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla – ritka gyakorlatként – újra bizonyításba kezdett, így pótolta az elmulasztott kötelezettségeket. Figyelemre méltó, hogy Lassó Gábor tanácsa ezt Kaiser, Hajdú és Weiszdorn esetében is megtette.
Kaiser Ede ügyében a Fővárosi Főügyészség a vádegységre hivatkozva nem tekintett el a móri vádponttól. A Győri Fellebbviteli Főügyészség képviselője szerint ugyanakkor ez a jogintézmény „nincs kőbe vésve”, azt a korábbi ügygazda is figyelembe vehette volna. Az ügyész visszautasította a védelem korábbi kritikáit, amelyek szerint a hatóságok a móri fiaskó után Kaiserék felelősségének erőltetésével igyekeztek elkerülni a tekintélyvesztést. A vádbeszéd szerint ez már a valódi gyilkosok, a Weiszdorn–Nagy páros elfogásakor megtörtént. Az ügyész úgy vélte, hogy a magyar igazságszolgáltatás ebben a szerencsétlen helyzetben is jól vizsgázott, s a hatóságok beismerték tévedéseiket. A jogász szerint „Kaiser Ede nem bűnös a móri bankrablásban, s ehhez képest csekélység az, ha egy ügyben felbomlik a vádegység”. Az ügyész ugyanakkor egyéb ügyei miatt is veszélyes bűnözőnek nevezte Kaisert, és első fokon kiszabott tizennyolc éves szabadságvesztésének súlyosbítását indítványozta.
Az említett súlyos bűnügyek egyike, egy pénzszállító elleni, a sértett életveszélyes sérülésével járó támadás körülményeinek feltárásával kezdte védőbeszédét Kaiser ügyvédje, Dezső Antal. A jogász felhívta a figyelmet, hogy a rabláshoz használt pisztolyról az ügyészség kijelentette: a fegyver csőre volt töltve, tűzkész állapotban volt, holott a vádhatóságnak erre semmilyen bizonyítéka nem volt. Kaiserék korábbi ügyeiben – a mórihoz hasonlóan – tanúként nyilatkozott a rekordösszegű, huszonötmillió forintos nyomravezetői díj tulajdonosa, Kiglics Attila, aki Weiszdornék elfogása után eltűnt a hatóságok elől. Dezső Antal szerint ennek fényében a férfi szavait nem szabad komolyan venni. A védő kiemelte: ha Kaisert nem vádolták volna meg a móri bűntettel, csak korábbi rablásaiért ítélik el, akkor már közelgő szabadulását várná. A jogász szerint a vádlott perújítása újabb rekordot jelent, mert az egyetlen ilyen ügy hazánkban, amely már négy éve tart. Dezső Antal azt kérte a bíróságtól, hogy a várható büntetés ne csak a vádlotthoz legyen méltó, hanem a magyar igazságszolgáltatáshoz is.