Tovább nőnek a számlatartozások

A válság kitörése óta évente hét-nyolc százalékkal nő azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek nem tudják időben rendezni a számláikat. Az elmaradások összege közel negyedével emelkedett 2007 óta. A legrosszabb, amit egy elmaradással küzdő ügyfél tehet, az, hogy egyre drágább és drágább kölcsönökből próbálja meg finanszírozni az adósságait. Ez szinte elkerülhetetlenül adósságcsapdához vezet.

Csécsi László
2010. 12. 08. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Harminc-negyven százalékkal többet költenek a háztartások a közüzemi számlák rendezésére, mint 2007-ben – mondta el lapunknak Kovács Zoltán, a Díjbeszedő Zrt. vezérigazgatója. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2008-ban átlagosan 168 ezer forintot fizettek ki a családok számlákra és bérleti díjakra, de ez az összeg ma már valószínűleg meghaladja a 200 ezer forintot. A KSH számai azt mutatják, hogy a teljes költség közel felét a villany- és a gázszámla teszi ki.
A drágulás és a romló gazdasági helyzet a háztartások törlesztési képességét is próbára tette. – Az elmúlt négy esztendőben évi 7-8 százalékkal nőtt a késve fizetők aránya, a hátralék összege pedig 22 százalékkal emelkedett 2007 óta – közölte a vezérigazgató. Ráadásul a Díjbeszedő számai főleg Budapest és néhány vidéki város lakosságának fizetési képességét mutatják – a cég jelenleg 20-25 szolgáltató megbízásából végez közüzemi számlázáshoz kapcsolódó feladatokat –, azonban a vezérigazgató szerint az országos arányok ennél rosszabbak lehetnek, hiszen a munkanélküliség elsősorban a kis- és közepes méretű vidéki településeket sújtja.
Kovács Zoltán közölte: a nem fizetések szempontjából 2010 januárja és februárja volt a mélypont, márciusban egy kissé javult a helyzet. Az újabb hullámvölgy szeptemberben érkezett el, amikor az iskolakezdés miatt megnőttek a családok kiadásai. A szakember szerint a novemberi és a decemberi adatok a fűtésszámlák miatt valószínűsíthetően ismét a fizetési képesség romlását mutatják majd.
– Az arányok romlása egyáltalán nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy három éve még a munkaképes lakosság 7,4 százaléka volt állás nélkül, míg a 2010-es kimutatásokban már 11 százalékos arány szerepelt – jegyezte meg a szakember. Emellett a forintárfolyam alakulása miatt a devizahitelek törlesztő részletei is megemelkedtek. A Központi Hitelinformációs Rendszer (korábbi nevén BAR-lista) adataiból nyomon követhető a fizetésképtelen adósok számának gyarapodása: míg 2007-ben kevesebb mint 500 ezren voltak azok, akiknek a tartozása legalább kilencven napja meghaladta a minimálbér összegét, idén szeptemberben ez a szám megközelítette a 900 ezret.
A hiteltartozások és a közüzemi elmaradások összevetése azért hasznos, mert a háztartások általában fontossági sorrendbe rendezik a kifizetnivalóikat, és amikor nem elég a bevételük, akkor ez alapján döntik el, hogy melyiket rendezik időben, és melyiket nem. Kovács Zoltán szerint a választást a félelem diktálja. Amelyik szolgáltatótól jobban tartanak az emberek, annak fizetnek. Az olyan tartozások állnak az első helyen, amelyek elmaradása a lakást veszélyezteti, mint például a hitel. Ezt követik azok a szolgáltatások, amelyeket ki tud kapcsolni a szolgáltató, ha a fogyasztó nem fizet. A tartozás nagysága szintén befolyásolja a döntést. Érdekes tapasztalat, hogy egy kisebb számlát általában befizetnek az emberek akkor is, ha a nagyobbakat nem tudják rendezni, ezáltal úgy érzik, hogy „ezzel is beljebb vannak egy kicsit”.
Kovács Zoltán szerint a nagy összegű, nem nagy fenyegetéssel bíró tartozások esetében a legnehezebb fizetésre bírni a fogyasztókat. – A néhány éves, több százezer forint fölötti tartozások általában megmozdíthatatlanok, azokkal tele van a padlás minden pénzintézetnél – jegyezte meg a vezérigazgató. Ugyanakkor a szakember hozzátette: az emberek jelentős részének általában az is elég, ha jelzi a szolgáltató, hogy elmaradt a fizetéssel, és ismerteti, hogy ez milyen következményekkel járhat. Ha a fogyasztó tudja, hogy jogos a követelés, akkor amint megteheti, rendezi a számlát.
Kovács Zoltán szerint a legrosszabb, amit egy elmaradással küzdő ügyfél tehet, az, hogy egyre drágább és drágább kölcsönökből próbálja meg finanszírozni az adósságait. Ez szinte elkerülhetetlenül adósságcsapdához vezet. A 2008-ban kezdődő válság egyik nagy tragédiája éppen az volt, hogy éppen akkor szűnt meg a folyamatosan elérhető finanszírozás lehetősége, amikor nőtt a munkanélküliség, és a devizahitelek törlesztőrészletei is megemelkedtek. Ez azt eredményezte, hogy nemcsak azok kerültek bajba, akik elveszítették a munkahelyüket, hanem azok is, akik korábban újabb és újabb hitelekből fedezték a törlesztéseiket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.