Harminc-negyven százalékkal többet költenek a háztartások a közüzemi számlák rendezésére, mint 2007-ben – mondta el lapunknak Kovács Zoltán, a Díjbeszedő Zrt. vezérigazgatója. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2008-ban átlagosan 168 ezer forintot fizettek ki a családok számlákra és bérleti díjakra, de ez az összeg ma már valószínűleg meghaladja a 200 ezer forintot. A KSH számai azt mutatják, hogy a teljes költség közel felét a villany- és a gázszámla teszi ki.
A drágulás és a romló gazdasági helyzet a háztartások törlesztési képességét is próbára tette. – Az elmúlt négy esztendőben évi 7-8 százalékkal nőtt a késve fizetők aránya, a hátralék összege pedig 22 százalékkal emelkedett 2007 óta – közölte a vezérigazgató. Ráadásul a Díjbeszedő számai főleg Budapest és néhány vidéki város lakosságának fizetési képességét mutatják – a cég jelenleg 20-25 szolgáltató megbízásából végez közüzemi számlázáshoz kapcsolódó feladatokat –, azonban a vezérigazgató szerint az országos arányok ennél rosszabbak lehetnek, hiszen a munkanélküliség elsősorban a kis- és közepes méretű vidéki településeket sújtja.
Kovács Zoltán közölte: a nem fizetések szempontjából 2010 januárja és februárja volt a mélypont, márciusban egy kissé javult a helyzet. Az újabb hullámvölgy szeptemberben érkezett el, amikor az iskolakezdés miatt megnőttek a családok kiadásai. A szakember szerint a novemberi és a decemberi adatok a fűtésszámlák miatt valószínűsíthetően ismét a fizetési képesség romlását mutatják majd.
– Az arányok romlása egyáltalán nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy három éve még a munkaképes lakosság 7,4 százaléka volt állás nélkül, míg a 2010-es kimutatásokban már 11 százalékos arány szerepelt – jegyezte meg a szakember. Emellett a forintárfolyam alakulása miatt a devizahitelek törlesztő részletei is megemelkedtek. A Központi Hitelinformációs Rendszer (korábbi nevén BAR-lista) adataiból nyomon követhető a fizetésképtelen adósok számának gyarapodása: míg 2007-ben kevesebb mint 500 ezren voltak azok, akiknek a tartozása legalább kilencven napja meghaladta a minimálbér összegét, idén szeptemberben ez a szám megközelítette a 900 ezret.
A hiteltartozások és a közüzemi elmaradások összevetése azért hasznos, mert a háztartások általában fontossági sorrendbe rendezik a kifizetnivalóikat, és amikor nem elég a bevételük, akkor ez alapján döntik el, hogy melyiket rendezik időben, és melyiket nem. Kovács Zoltán szerint a választást a félelem diktálja. Amelyik szolgáltatótól jobban tartanak az emberek, annak fizetnek. Az olyan tartozások állnak az első helyen, amelyek elmaradása a lakást veszélyezteti, mint például a hitel. Ezt követik azok a szolgáltatások, amelyeket ki tud kapcsolni a szolgáltató, ha a fogyasztó nem fizet. A tartozás nagysága szintén befolyásolja a döntést. Érdekes tapasztalat, hogy egy kisebb számlát általában befizetnek az emberek akkor is, ha a nagyobbakat nem tudják rendezni, ezáltal úgy érzik, hogy „ezzel is beljebb vannak egy kicsit”.
Kovács Zoltán szerint a nagy összegű, nem nagy fenyegetéssel bíró tartozások esetében a legnehezebb fizetésre bírni a fogyasztókat. – A néhány éves, több százezer forint fölötti tartozások általában megmozdíthatatlanok, azokkal tele van a padlás minden pénzintézetnél – jegyezte meg a vezérigazgató. Ugyanakkor a szakember hozzátette: az emberek jelentős részének általában az is elég, ha jelzi a szolgáltató, hogy elmaradt a fizetéssel, és ismerteti, hogy ez milyen következményekkel járhat. Ha a fogyasztó tudja, hogy jogos a követelés, akkor amint megteheti, rendezi a számlát.
Kovács Zoltán szerint a legrosszabb, amit egy elmaradással küzdő ügyfél tehet, az, hogy egyre drágább és drágább kölcsönökből próbálja meg finanszírozni az adósságait. Ez szinte elkerülhetetlenül adósságcsapdához vezet. A 2008-ban kezdődő válság egyik nagy tragédiája éppen az volt, hogy éppen akkor szűnt meg a folyamatosan elérhető finanszírozás lehetősége, amikor nőtt a munkanélküliség, és a devizahitelek törlesztőrészletei is megemelkedtek. Ez azt eredményezte, hogy nemcsak azok kerültek bajba, akik elveszítették a munkahelyüket, hanem azok is, akik korábban újabb és újabb hitelekből fedezték a törlesztéseiket.
origo.hu
Szakértő: 2025 valóban a gazdasági áttörés éve lehet
