Elsüllyed Marosújvár?

Állandó katasztrófaveszély fenyegeti az erdélyi Marosújvárt, ahol nemrég ismét beomlott az évtizedek óta nem működő sóbánya egyik tárnája, hatalmas krátert alakítva ki a városban. A károk elhárítására több millió euróra volna szükség, ám a román kormány egyelőre csak félmilliós gyorssegélyt utalt ki a helyi önkormányzatnak.

2011. 01. 09. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Otthonuk elsüllyedésétől rettegve búcsúztatják az óévet Marosújvár lakosai, akik hosszú évek óta kénytelenek együtt élni a gondolattal, hogy egy földcsuszamlás egyszer az egész települést eltörli a föld színéről. Legutóbb karácsonykor történt katasztrófa az egykori erdélyi bányászvárosban, miután beomlott a helyi sóbánya egyik tárnája. A földmozgás iszonyú pusztítást hajtott végre: a néhány óra leforgása alatt több mint tízezer négyzetméteresre nőtt kráter egyszerűen elnyelt egy bevásárlóközpontot és számos lakóházat, ugyanakkor több közintézmény, üzlethelyiség, parókia vált lakhatatlanná, mivel falaik több helyen megrepedtek. A történtek miatt legkevesebb kétezer ember áram, gáz és ivóvíz nélkül maradt, több mint húsz embert pedig ki kellett telepíteni lakásából. A kráterhez közel eső lakótelepen élők közül is sokan elhagyták otthonukat, ugyanakkor jelentősen megrongálódott Marosújvár főutcájának aszfaltburkolata is.
A tízezer lakosú (ebből 1300 magyar) Fehér megyei város sorsát az pecsételte meg, hogy az egykori sóbánya köré épült. A marosújvári bányákban már a rómaiak érkezése előtt zajlott sófejtés, ami a XIX. század elején indult újra. A Maros vize folyamatosan elöntéssel fenyegette a tárnákat, s ez 1978-ban, emberi hanyagság következtében meg is történt: mivel a bánya képtelen volt biztosítani a helyi szóda- és ammóniagyár számára szükséges sót, a különbséget a régi bányákat kitöltő sóoldatból pótolták. Ezáltal azonban nyomáskülönbség alakult ki a bánya és a szomszédos egykori József-akna tava között, és a kettőt elválasztó fal beomlott. Ezzel befejeződött a szilárd só bányászata Marosújváron, a kitermelést leállították. A beomlásveszélyt azonban az eltelt évtizedek során nem hárították el a román hatóságok, holott a víz folyamatosan oldja a sófalakat, a sólével telített tárnák pedig időről időre beomlanak, eltüntetve a felszínről az épületeket. Az állandó veszély miatt sokan elköltöztek a városból, mások azonban képtelenek erre, mivel ingatlant senki nem hajlandó vásárolni Marosújváron. „Ez a város a sónak köszönheti a létét, de sajnos ugyanaz fogja elpusztítani” – nyilatkozta újságíróknak egy helyi lakos, élesen kifogásolva, hogy a bukaresti kormány tétlenül szemléli a település pusztulását. Noha a helyi önkormányzat hárommillió eurót (mintegy 840 millió forintot) kért Bukaresttől a károk megtérítésére, illetve a kráter százezer köbméter kővel történő betemetésére, a kabinet kedden mindössze félmillió eurós gyorssegélyt utalt ki a városnak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.