Otthonuk elsüllyedésétől rettegve búcsúztatják az óévet Marosújvár lakosai, akik hosszú évek óta kénytelenek együtt élni a gondolattal, hogy egy földcsuszamlás egyszer az egész települést eltörli a föld színéről. Legutóbb karácsonykor történt katasztrófa az egykori erdélyi bányászvárosban, miután beomlott a helyi sóbánya egyik tárnája. A földmozgás iszonyú pusztítást hajtott végre: a néhány óra leforgása alatt több mint tízezer négyzetméteresre nőtt kráter egyszerűen elnyelt egy bevásárlóközpontot és számos lakóházat, ugyanakkor több közintézmény, üzlethelyiség, parókia vált lakhatatlanná, mivel falaik több helyen megrepedtek. A történtek miatt legkevesebb kétezer ember áram, gáz és ivóvíz nélkül maradt, több mint húsz embert pedig ki kellett telepíteni lakásából. A kráterhez közel eső lakótelepen élők közül is sokan elhagyták otthonukat, ugyanakkor jelentősen megrongálódott Marosújvár főutcájának aszfaltburkolata is.
A tízezer lakosú (ebből 1300 magyar) Fehér megyei város sorsát az pecsételte meg, hogy az egykori sóbánya köré épült. A marosújvári bányákban már a rómaiak érkezése előtt zajlott sófejtés, ami a XIX. század elején indult újra. A Maros vize folyamatosan elöntéssel fenyegette a tárnákat, s ez 1978-ban, emberi hanyagság következtében meg is történt: mivel a bánya képtelen volt biztosítani a helyi szóda- és ammóniagyár számára szükséges sót, a különbséget a régi bányákat kitöltő sóoldatból pótolták. Ezáltal azonban nyomáskülönbség alakult ki a bánya és a szomszédos egykori József-akna tava között, és a kettőt elválasztó fal beomlott. Ezzel befejeződött a szilárd só bányászata Marosújváron, a kitermelést leállították. A beomlásveszélyt azonban az eltelt évtizedek során nem hárították el a román hatóságok, holott a víz folyamatosan oldja a sófalakat, a sólével telített tárnák pedig időről időre beomlanak, eltüntetve a felszínről az épületeket. Az állandó veszély miatt sokan elköltöztek a városból, mások azonban képtelenek erre, mivel ingatlant senki nem hajlandó vásárolni Marosújváron. „Ez a város a sónak köszönheti a létét, de sajnos ugyanaz fogja elpusztítani” – nyilatkozta újságíróknak egy helyi lakos, élesen kifogásolva, hogy a bukaresti kormány tétlenül szemléli a település pusztulását. Noha a helyi önkormányzat hárommillió eurót (mintegy 840 millió forintot) kért Bukaresttől a károk megtérítésére, illetve a kráter százezer köbméter kővel történő betemetésére, a kabinet kedden mindössze félmillió eurós gyorssegélyt utalt ki a városnak.
Így néz ki, ha Magyar Péter úgy gondolja, bármilyen nőt megkaphat