Ahogyan a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport kifejezi a magyarság megmaradását, élni akarását Erdélyben, a világban, az alkotás felújításának története úgy jelképezi a magyar–román együttműködés szükségességét – hangoztatta Semjén Zsolt kormányfőhelyettes szombaton a kincsesvárosban a Fadrusz János világhírű emlékművének felújítása alkalmából rendezett ünnepségen. A Hunyadi Mátyást és a fekete sereg négy vezérét – Magyar Balázst, Kinizsi Pált, Báthory Istvánt és Szapolyai Istvánt – ábrázoló, 1902. október 12-én felavatott szoborcsoportot a román és a magyar kormány megállapodása értelmében tavaly közös finanszírozással restaurálták, amelynek összköltsége 800 ezer euró (221 millió forint) volt. A hét végén több mint kétezer ünneplő részvételével rendezett hivatalos átadáson Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője leszögezte: ahogy a Mátyás-szobor a Szent Mihály-templom háttere nélkül nem érvényesül, úgy nem lehet magyarok nélkül sem elképzelni a kincses várost. Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke szerint az igazságos Mátyás nemcsak uralkodása fényes korszakában, hanem a jelenkorban is őrködik a magyarság sorsa felett. „Ceausescu és Funar korszakában rossz volt magyarnak lenni Erdélyben, Gyurcsány idejében rossz volt magyarnak lenni Magyarországon. Itt az ideje, hogy a magyarság emberi és közösségi jogait, emberi és nemzeti méltóságát visszanyerve újból jó legyen magyarnak lenni Erdélyben és Magyarországon” – szögezte le Tőkés. Szőcs Géza kulturális államtitkár felidézte, hogy a kilencvenes évek elején erdélyi magyar politikai és egyházi vezetők védelmükbe vették a megsemmisítésre ítélt alkotást, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök pedig arra buzdított mindenkit: szeressék a szobrot, annak örökségét, szellemiségét, hogy újabb száz év múlva mindenki ugyanazt érezze, mint az ünnepség résztvevői: ez az örökség összeköti a magyar és a román népet.
origo.hu
Több fa is az útra vagy házakra dőlt Veszprém vármegyében
