Fanny Kaplan, az eszer, vagyis a bolsevikok esküdt ellenségének számító, de szintén baloldali szociálforradalmár merénylő 1918. augusztus 30-án több lövéssel életveszélyesen megsebesítette Lenint. A Cseka, a bolsevikok rettegett titkosszolgálatának tagjai a helyszínen végeztek Kaplannal, majd óriási letartóztatási hullámba kezdtek, és elfogták az egyik szervezőt, a brit ügynököt, Sir Robert Hamilton Bruce Lockhartot is.
Tudniillik a háttérben Nagy-Britannia arra készült, hogy két új és fiatal ügynöke segítségével eltegye láb alól Lenint, aki keresztezte a németek elleni háborús terveit. A még mindig zajló „nagy háborúban” (1914–1918) a britek ugyanis mindenképpen el akarták kerülni, hogy a keleti frontról német csapaterősítések érkezzenek a nyugati frontra. Lenin azonban nem sokkal korábban Breszt-Litovszkban – 1918. március 3-án – békét kötött a németekkel, és kilépett a háborúból.
Lockhart, a skót diplomata, író, újságíró és titkos ügynök ekkor már többek között új kormány szervezésén is fáradozott a megbuktatandó bolsevikok helyére. Levelet küldött a londoni háborús kabinet egyik tagjának, Lord Curzonnek, amelyben előadta Borisz Szavinkovnak, az eszerek vezetőjének terveit a bolsevikok helyébe lépő katonai diktatúráról. A levél a külügyből a kincstárba került azzal az ajánlással, hogy elfogadandó, erről tanúskodik a későbbi külügyminiszter monogramjával ellátott megjegyzés. Ebben a bolsevikok ellen készülő nemzetközi intervenciótól tette függővé Szavinkov tervének jóváhagyását a katonai diktatúra bevezetéséről.
A hazai történész, Németh István a két évvel ezelőtt Sidney George Reillyről, a másik ügynökről közölt életrajzban viszont már úgy tudja, hogy nem az eszer vezető, hanem „a kémek ásza” dolgozta ki az elvileg minden részletre kiterjedő tervet. Reilly – eredeti nevén Zigmunt Georgijevics Rozenblum – egyáltalán nem maradt el különleges képességekben skót kollégája mögött. Ha Lockhart imádta a nőket, a jó borokat, több sportágat is űzött, és azzal kérkedett, hogy egyszerre akár öt könyvet is tud olvasni, akkor Reilly kapitány tökéletesen beszélt hét nyelven, és a revolverrel is kitűnően bánt. A BBC-cikk szerzője, Mike Thompson úgy tudja, hogy Ian Fleming, a népszerű krimiíró – korábban maga is ügynök – utóbbiról mintázta James Bond alakját.
Lockhartnak szerencséje volt, mert túlélte az orosz kalandot, és még októberben kicserélték egyik orosz kollégájáért, és a harmincas években megírta emlékiratait, köztük az összeesküvés történetét is. Reilly rosszabbul járt, mert 1918 nyarán még el tudott menekülni, de 1925 végén visszatért Oroszországba, ahol elfogták és kivégezték. Service bele akart olvasni a brit levéltárak összes korabeli iratába, de a brit kormány továbbra sem járult hozzá. Service úgy véli, hiábavaló az igyekezet, hogy ezzel a szemlélettel megtartsák a látszatot, miszerint a brit titkosszolgálat mindig csak tiszta eszközökkel dolgozott. Mert a fentiek szerint azért mégsem.
origo.hu
Gulyás: Kérdés, hogy a lopást az EP támogatja-e?
