Utolsó simítások az alaptörvényen

Már ma elnyerheti végleges formáját a készülő alaptörvény szövege, hiszen a képviselők szavaznak a javaslathoz benyújtott módosító indítványokról. A kapcsolódó javaslatokkal együtt nagyjából százötven változtatásról születik döntés a Házban. Az ülésen felszólal Schmitt Pál köztársasági elnök is.

Bodacz Balázs
2011. 04. 20. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Vasárnapi nyitva tartás. Még hatástanulmányokra van szükség ahhoz, hogy a kormány dönthessen a kiskereskedelem vasárnapi nyitva tartásáról – közölte tegnap a kormányszóvivő. Hozzátette: számos érv szól amellett, hogy vasárnap zárva legyenek az üzletek, de sok érv szól ellene is. Harrach Péter KDNP-frakcióvezető szombaton, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete és az Osztrák Szociáldemokrata Párt képviselőjével Budapesten tartott tájékoztatón bejelentette, még a nyári szünet előtt szavazhat a parlament a szabad vasárnapról szóló törvényjavaslatáról. Eszerint évente 12 alkalommal lenne lehetősége az üzleteknek vasárnap is nyitva tartaniuk. A családi vállalkozások, ahol nincs alkalmazott, nyitva tarthatnának. (MTI)


Százötvennél is több módosító és kapcsolódó módosító indítvány érkezett a Fidesz–KDNP alaptörvény-javaslatához, ezekről dönt ma az Országgyűlés. Ám annyi biztos, délutánra a lényegi elemeket tekintve elnyeri végleges tartalmát és talán formáját is a jogszabály. Az eredeti javaslathoz képest jelentős újítás, hogy bekerülhet az önvédelemhez való jog és a tényleges életfogytiglani börtön kiszabásának lehetősége. Ez utóbbi volt a nemzeti konzultáció kérdései közül az egyik legtámogatottabb. Kikerül viszont a gyermekek utáni pluszszavazat.
A módosítók között szerepel, hogy a bírák szolgálati jogviszonyának felső korhatára hetven évről csökkenjen le az általános nyugdíjkorhatárra, hatvankét évre. Ezt a kereszténydemokraták kétszer is leszavazták az alkotmányügyi bizottságban. Harrach Péter frakcióvezető a Lánchíd Rádióban viszont elmondta: pártja tagjainak nagy része ezt megszavazzat, így meglesz az elfogadáshoz szükséges kétharmad. A KDNP azt kifogásolta, hogy egy éven belül több mint kétszáz bíró kerülne ki a testületből. A közjogi méltóságokhoz címzett levélben a Legfelsőbb Bíróság, az öt ítélőtábla, a 19 megyei bíróság, a Fővárosi Bíróság és a Magyar Bírói Egyesület elnöke is „mélységes aggodalmát” fejezte ki emiatt.
A módosítókról szóló voksolás előtt felszólal Schmitt Pál köztársasági elnök, s beszédet mond Kövér László házelnök is. Az alaptörvény végszavazása április 18-án lesz. A jogszabályt ezt követően egy héttel, ünnepélyes keretek között írja alá a köztársasági elnök. Igaz, az MSZP és egy civil szervezet felszólította az államfőt, ne írjon alá. Számos tüntetést is szerveznek az alkotmány elfogadása miatt, köztük a 4K-Negyedik Köztársaság, amely úgynevezett szellemjárást tart az államfői hivatal előtt csütörtökön, utalva a köztársaság sérülésére.
– Az új alaptörvény erős közpénzügyi fejezettel megvédi Magyarországot attól, hogy bármilyen politikai vezetés a hatalmával viszszaélve eladósítsa hazánkat – reagált Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője az MSZP vasárnapi tájékoztatójára, amely szerint a jövőt veszélyezteti az új alkotmány. Szájer József (Fidesz) pedig Berlinben beszélt arról, hogy a térség országai közül hazánk az egyetlen, amely a rendszerváltás után nem fogadott el új alaptörvényt.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung Egy forradalom befejezése címmel közölt írást a témában. Kiemelték: Magyarországon az 1949-es alaptörvény hatályos, amely, bár lényegében megváltozott, a környező országok között példátlan módon őrzi a kommunizmus emlékét. Azon ellenzéki kritikákkal kapcsolatban, hogy az alkotmányt nem erősíti meg népszavazás, felhívták a figyelmet: e tárgyban Európa 23 államából 10-ben volt közvetlen voksolás, továbbá e lehetőséget a szocialisták vették ki a törvényből.
Publicisztika a 7. oldalon

Puccs? Az LMP felszólította a vidékfejlesztési minisztert, utasítsa vissza Semjén Zsolt KDNP-elnök vadászattal kapcsolatos „jogsértő törvényalkotási puccskísérletét”. A Hírszerző birtokába került dokumentum szerint Semjén védett állatfajok vadászhatóvá tételéért lobbizik. Az Országos Magyar Vadászkamara szerint viszont dilettánsok próbálják lejáratni a vadgazdálkodáshoz értő politikust. (MN)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.