Fundamentális változások

A hét híre: szeptembertől tizenöt alkotmánybíró ítélkezhet az eddigi tizenegy helyett. Lázár János és Balsai István egyéni képviselői indítványa alapján erről tárgyalt az Országgyűlés. A jogszabály elfogadása mérföldkő lesz, megkezdődhet ugyanis az április 18-án megszavazott új alkotmány végrehajtása és vele az Alkotmánybíróság (AB) munkájának megújítása.
Magyarország alaptörvénye – első végleges írott alkotmánya – a tervek szerint csak január 1-jén lép hatályba, a képviselőknek azonban addig ehhez meg kell teremteniük a feltételeket. Úgynevezett átmeneti szabályok egész sorát kell megszavazniuk, és közben gondoskodniuk kell az alkotmány rendelkezéseit kibontó sarkalatos törvények többségének megfogalmazásáról is.
Nagy változások lesznek az országban – ezt már az alaptörvény előkészítése, társadalmi vitája idején is tudták, sejtették a nemzeti konzultációban részt vevő állampolgárok ugyanúgy, mint a jogtudósok vagy a kormánytisztviselők. Amíg azonban csupán elvont vita folyt arról, hogy lesz-e kétkamarás Országgyűlés, vármegye vagy családi választójog, egyszerűbbnek tűnt a nagy jogalkotói vállalkozás. Amióta Schmitt Pál köztársasági elnök április 25-én aláírta a történelmi jelentőségű dokumentumot, tudjuk: a parlament továbbra is egykamarás lesz, a területi igazgatás egységeit megyéknek nevezik, és a családi választójog nem valósul meg. A gyakorlati, ugyanakkor szintén sorsfordító kérdésekre ezután kell megtalálni a választ. Hogyan működik majd az Országgyűlés, ha csupán kétszáz képviselő foglal helyet a padsorokban? Miként választhatják meg a szavazópolgárok a honatyákat? Milyen listára vagy személyekre voksolhatnak a külföldön élő magyarok? Hogyan oszlanak járásokra a megyék, lesz-e minden településen képviselő-testület? Ki nevezze ki az iskolaigazgatót, a vezető főorvost és a település jegyzőjét? A Fidesz és a KDNP – a kezdeti balliberális felvetésekkel ellentétben – nem forgatta fel a közjogi berendezkedést, az alaptörvény azonban így is új helyzetet teremt. Új korszakot nyit, és bizonyosan lezárja a rendszerváltozás óta eltelt két évtizedet. A baloldali parlamenti ellenzék, amely az alaptörvény kidolgozásában – Gyurcsány Ferenc felhívására – nem vett részt, a bejelentések szerint most bekapcsolódik a jogalkotásba. Ha őszinték akarunk lenni, ez létérdeke is valamennyi politikai erőnek.
Egyelőre keveset tudunk arról, voltaképpen milyen rendelkezések kapnak helyet az átmeneti törvényekben. Általánosságban nyilvánvalóan olyan paragrafusokról lesz szó, amelyek hozzásegítenek, hogy áthidaljuk a mostantól január 1-jéig tartó időszakot. Vagyis: az átmeneti szabályok az új alaptörvény hatálybalépését készítik elő.
Lázár és Balsai képviselők ebből a megfontolásból nyújtották be – első lépésként – az Alkotmánybíróságról szóló javaslatukat. Ez több okból is halaszthatatlan volt. Július 31-én lejár az AB jelenlegi elnöke, Paczolay Péter vezetői megbízatása. Új elnökről kell gondoskodni, annál inkább is, mert a testület elnökét az új alaptörvény szerint nem maguk a bírák, hanem az országgyűlési képviselők választják meg. A testület tagjainak és magának az elnöknek a szolgálati ideje is kilenc helyett tizenkét év lesz.
Megváltozik az AB hatásköre. Az AB, amely eddig döntően az Országgyűlés törvényalkotó munkáját ellenőrizte, a jövőben jórészt az igazságszolgáltatás, a bírói hatalom kontrollját látja el. Az állampolgárok közül ugyanis csak azok fordulhatnak az AB-hez, akiket valamilyen konkrét alkotmányos jogsérelem ért – nem kifogásolhatják bármelyik jogszabályt. Csak azt panaszolhatják, hogy a polgári vagy a büntetőperükben alkalmazott törvény vagy a bíróság ítélete alkotmányellenes. Utólagos kontrollt emiatt vélhetőleg viszonylag kevés magánszemély kér majd, az ítéletek azonban várhatóan nagy számban érkeznek az alkotmányvédőkhöz.
Az AB mostani tagjai már az előkészületek idején megfogalmazták: több munkatársra lesz szükségük. Az Országgyűlés most ezt az óhajt teljesíti azzal, hogy 11-ről 15-re növeli az alkotmánybírák számát. Ráadásul július végéig nemcsak a négy új szakembert kell megválasztani, hanem az AB jelenleg hiányzó egy további bíráját is.
A szokásoknak megfelelően találgatások kezdődtek arról, vajon kik kerülhetnek az öt üres alkotmánybírói székbe, s a jelenlegi elnököt vajon megbízza-e a parlament. A lehetséges személyi változások nemcsak a hazai közvéleményt foglalkoztatják, hanem a nemzetközi szakmai fórumokat is. Ez derült ki a héten a Velencei Bizottság titkárságvezetőjének szavaiból. Azt követően, hogy az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben illetékes tanácsadó szervezetének delegációja Budapesten Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel tárgyalt, Thomas Markert a sajtónak azt mondta: a többi között a sarkalatos törvényekről egyeztettek. A delegáció tagjai arra voltak kíváncsiak: mikor, milyen tárgykörben fogadja el a parlament a sarkalatos törvényeket, és mikor várható döntés azokról a személyekről, akiket még a régi alkotmány alapján neveztek ki. A titkárságvezető szerint nem tértek vissza az alkotmány elfogadásának feszes menetrendjéhez, amelynek kapcsán a Velencei Bizottság korábban aggodalmát fejezte ki. Ez a múlt – fogalmazott Markert –, a bizottságot most jobban érdekli az új szöveg értelmezése. Megjegyzendő: Paczolay – aki mellesleg a Velencei Bizottság magyar tagja és alelnöke – a régi alkotmány alapján vált az AB elnökévé. A korábbi szabályok szerint nyerte el tisztségét Baka András, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) és a Legfelsőbb Bíróság elnöke is. Érdekesség, hogy az új alaptörvény szerint a Legfelsőbb Bíróság helyét a Kúria foglalja majd el, az OIT pedig nem szerepel külön az alaptörvény szövegében. Az utódlás kérdését valószínűleg ebben az ügyben is átmeneti szabály teszi majd egyértelművé. Sarkalatos törvénynek régen, az 1790-es évektől a legfontosabb jogokat megfogalmazó szabályok összességét, vagyis magát a történeti alkotmányt nevezték. A sarkalatos szabály része volt a többi között a vérszerződés, az Aranybulla, a mindenkori koronázási eskü, a hitlevél, a bécsi és a linzi béke, a Pragmatica Sanctio, az 1791-es törvények, valamint a vallásszabadságról és a nyelvről szóló szabályok. Idesorolták a Hármaskönyvet, az 1848-as és a kiegyezési törvényeket is. A Magyar Tudós Társaság által az 1840-es években kiadott Törvénytudományi műszótár az alkotmány – vagyis a lex fundamentalis – megjelölésére egyébként a talptörvény, a sarktörvény, illetve a sarkalatos törvény vagy az alapos törvény elnevezést ajánlotta. A sarkalatos törvény kategóriája a rendszerváltozás idején került elő ismét, de ekkor már nem az alkotmány részeit illették ezzel a megjelöléssel, hanem a hozzá kapcsolódó kétharmados jogszabályokat. Ilyen volt többek között az egyesülési, a gyülekezési és a sztrájktörvény, majd az AB-ról és a népszavazásról szóló jogszabály.
A következő hónapokban több mint harminc olyan törvényt kell megalkotni vagy kisebb-nagyobb mértékben módosítani, amely kétharmados többséget követel. Kormányzati bejelentések szerint három héten belül beterjesztik a vallásszabadságról, az egyesülési jogról, a köztársasági elnök jogállásáról és az Országgyűlésről szóló tervezeteket. Ezekről várhatóan még július 11-ig, vagyis a tavaszi ülésszakon dönteni fog a Ház. Ősszel kerülhetnek a képviselők elé például a választójogról és az önkormányzati rendszer átalakításáról szóló sarkalatos rendelkezések. Meg kell fogalmazni az igazságszolgáltatás rendszerének, igazgatásának elveit, szabályait is. Végül új törvényt kell elfogadni a továbbra is fontos alkotmányos alapintézménynek számító Alkotmánybíróságról.