Miután a megyék éveken át panaszkodtak arra, hogy nem tudják biztosítani a gyermekellátást területükön az alacsony állami támogatás miatt, a szocialista–szabad demokrata kormányok egy álintézkedéssel hallgattatták el a fenntartókat. Ahelyett, hogy a támogatás mértékét növelték volna, a gyermekvédelmi törvény módosításával 2009-től kiterjesztették a fenntartási kötelezettséget a megyei jogú városokra is. Mivel egyes városok nem tudtak fizetni, komoly viták indultak, néhol perre is vitték az ügyet.
Salgótarján és Nógrád megye jelenleg is perben áll a gyermekvédelem finanszírozása miatt. Székyné Sztrémi Melinda (Fidesz), a megyeszékhely polgármestere jelezte, hogy amikor 2009. január elsejétől hatályba lépett az új törvény, akkor az érintettek nevében Kósa Lajos (Fidesz) törvénymódosító javaslatot nyújtott be az akkori kormányhoz, hogy a megyei jogú városok kerüljenek ki a fenntartók köréből. – Tettük ezt legfőképpen azért, mert nálunk nincs meg a feladatellátáshoz szükséges infrastruktúra, a törvényt azonban a tiltakozás ellenére sem módosították. Akkor több megyei jogú város, így Salgótarján is közölte, hogy nem köt megállapodást a megyékkel, mert nem tartja igazságosnak a szabályozást. Ezután a megye perre vitte az ügyet – hangsúlyozta Salgótarján első embere, aki tudja, hogy a törvények szerint fizetniük kellene, de ők nem tették, mert nem érzik jogosnak a fizetési kötelezettséget, másrészt nem is lenne miből. Arra a kérdésre nem tudott válaszolni, hogy ha a fizetési kötelezettségről jogerős bírósági döntés lesz, akkor miből fognak teljesíteni, mert éves szinten körülbelül 60 millió forintról van szó. – A sarkalatos törvények megalkotásától várjuk a gondunk orvoslását – tette hozzá.
A Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke, Becsó Zsolt a probléma kapcsán jelezte, hogy ők már 2008 végén megkeresték a salgótarjáni illetékeseket. Néhány hónap alatt több tárgyalás is lezajlott, amelyek azonban zátonyra futottak. – A közgyűlés korábban felhatalmazott engem arra, hogy ha az egyeztetések nem vezetnek eredményre, akkor a többletköltségek megtérítésére irányuló igényt akár peres úton is érvényesítsem. Mivel Salgótarjánban nem fogadták el javaslatainkat, pereltünk. A bíróság azóta már jogerősen is kimondta, hogy megillet minket az általunk nyújtott szolgáltatás ellenértéke. A pontos összeg megállapításáról azonban még eljárás folyik. A tőkeöszszeg, amivel a város tartozik, meghaladja a 111 millió forintot, ehhez jön még a késedelmi kamat – árulta el Becsó Zsolt. Arra Nógrád megye vezetése nem készül, hogy Salgótarján nem fizet, ha jogerős döntés születik az összeg nagyságáról. A Nógrád Megyei Gyermekvédelmi Központ igazgatója leszögezte, a jogszabályváltozásoktól és a per eredményétől függetlenül ellátják a gyermekeket. Fülöpné Gálik Erika hozzátette azonban, hogy a finanszírozás elmaradása több gondot is okozott. – Az alapellátást teljesítjük, de nem tudunk például változatos étrendet biztosítani, felújítani az otthonokat vagy elvinni a gyermekeket kirándulni – fejtette ki.
Bács-Kiskun megye és Kecskemét között perről nincs szó, de azért néhány tíz millió forint a két önkormányzat között is vita tárgyát képezi. A megye főjegyzője arról számolt be, hogy miután a törvény hatályba lépett, a felek szerződést kötöttek. A megállapodás arról szólt, hogy a megye milyen feltételek mellett látja el saját gyermekvédelmi rendszerében a kecskeméti gyermekeket. – A város az első év tapasztalatai alapján sokallta a fizetendő összeget, ezért felmondta a szerződést. Úgy vélték, hogy ezt az ellátást hatékonyabban is meg lehet oldani – mutatott rá Szigeti László, aki elmondta, hogy a kecskeméti gyermekeket azóta is ők látják el. A főjegyző azt is megjegyezte, hogy a város több tíz millió forinttal tartozik Bács-Kiskun megyének, az összeg a szerződés felmondása utáni időszakban, 2010-ben keletkezett. Fontosnak tartotta azonban megemlíteni, hogy mind a két fél megegyezésre törekszik.
Ezt erősítette meg Kecskemét polgármestere is, ám előrebocsátotta, hogy mindenképpen jogszabályban kellene rendezni a problémát, mert látszik, hogy a rendszer nem működik jól. Zombor Gábor a saját helyzetükről annyit árult el, hogy miután a megyével felmondták a megállapodást, közbeszerzést írtak ki, és a kecskeméti SOS Gyermekfaluval kötöttek szerződést. – Együttműködünk a megyei intézményekkel, vannak azonban nehézségek, mert a rendszer bonyolult, de jóindulattal vagyunk egymás iránt – fogalmazott Zombor, aki azt is elárulta, hogy azok a helyi gyermekek, akik a gyermekfaluval kötött megállapodás előtt a megyénél voltak, nem kerültek át. Zombor Gábor a vitás összegről annyit mondott, hogy egyelőre más állásponton van a megye és a város.
Somogy megye és Kaposvár között már nincsenek viták. – Első körben Kaposvár is tiltakozott, de idővel megértette a helyzetet. A megye és a megyeszékhely közötti harmonikus kapcsolat azonban azt eredményezte, hogy meg tudtunk állapodni. Azóta Kaposvár évente 63 millió forintot fizet nekünk – jegyezte meg Gelencsér Attila, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke, aki hozzátette: a megegyezés 2010-től érvényes.
A Baranya megye és Pécs között kialakult vita csillapodni látszik, várhatóan a város átutalja az elmaradt finanszírozást. – Pécs a jogszabály-módosítás óta nem fizetett, de a megye ellátta a gyermekeket, hiszen itt nem szekrényekről van szó, amiket arrébb lehet tenni – nyilatkozta a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ igazgatója. Bogács Ernő elmondta, az elmaradt évi 94-95 millió forint hiányát és a csökkenő állami normatívát azzal tudták kompenzálni, hogy tavaly 30, idén 44 munkatárstól váltak meg. Mindezt úgy tették, hogy a gyermekek érdekei ne sérüljenek: főként irodai dolgozóktól váltak meg, ám sajnos nevelők is vesztették el munkájukat. – Tisztában vagyok azzal, hogy törvényt sértek, hiszen nem teljesülnek a minimumfeltételek, de nem kérdés számomra, hogy a gyermekeknek ételt és ruhát adjak, vagy megfeleljek az előírásoknak – tette hozzá.
– A szocialista kormány egyik tipikus álintézkedései közé tartozik a gyermekvédelmet érintő jogszabály-módosítás, hiszen csupán áttolták a terhet a terület egyik szereplőjéről a másikra, miközben korlátozták a forrásokat – reagált Nyitrai Imre lapunknak. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) szociális ügyekért felelős helyettes államtitkára elmondta, ha a megyék nem elég felelősségteljesek, bekövetkezhetett volna az is, hogy az intézmények bezárásával a gyermekek utcára kerülnek. A Nemfi helyettes államtitkára kiemelte, a kabinet már tavaly felismerte ezt a problémát, és megkezdte az egyeztetéseket. Most abban reménykednek, hogy a felek megegyeznek peren kívül, és egyetlen intézmény sem zárja be kapuit. Nyitrai szerint nem lehet igazságos rendszert teremteni ilyen jogszabállyal. Éppen ezért a Nemzeti Szociális Koncepció keretében a jövőben az állam fedezi majd a gyermekellátás teljes költségét. A koncepcióban foglalt, szociális ágazatot érintő intézkedések 2013-tól lépnek életbe, így várhatóan ettől az időponttól vásárolja meg az állam a szolgáltatást. Jelenleg ugyanis az állami normatíva csak a költségek felét fedezi. – Amint létrejön a Nemzeti Szociális Alap, megoldjuk ezt a problémát is – szögezte le.
Fókuszcsoport. Több figyelmet és forrást érdemelne a gyermekvédelem Soltész Miklós szerint. A szociális ügyekért felelős államtitkár egy szakmai konferencián elmondta, a kormányzat a gyermekek érdekében akarja minden lehetséges eszközzel megerősíteni a családokat és azokat a fiatal párokat, amelyek családalapítás előtt állnak. Megjegyezte, új értékrendre lenne szükség, hogy elég figyelem irányuljon a gyermekekre, különösen azokra, akik saját család nélkül nőnek fel. (M. B.)
origo.hu
Elütött egy embert a vonat Nyíregyházán
