Ésszerűsítik a betegszállítást

Nem csak az ügyeleti időben történő betegszállítás feltételei szigorodnak. A jövőben például akkor sem kérhető szállítás, ha valaki úgy dönt, hogy nem a területileg illetékes kórházban kezelteti magát. A jogszabály-módosításról eltérően vélekednek a kórházak és a betegszállítók.

2011. 06. 24. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A beteg aranyerét a pécsi klinikán operálták. Az orvos később munkahelyet váltott, s egy nyírségi kórházban helyezkedett el. A páciens azonban ragaszkodott hozzá a felülvizsgálatnál is, ezért betegszállítóval vitette magát az oda-vissza közel ezer kilométeres úton, amely így az egészségbiztosítónak körülbelül százezer forintjába került – többek között ezzel a példával szemléltette Bíró Ferenc, a Mentők és Betegszállítók Országos Egyesületének elnöke a területet sújtó problémahalmazt. Egyebek mellett ez a jelenség indokolta, hogy a jövőben csak a területileg illetékes egészségügyi intézménybe történő szállítást finanszírozza az egészségbiztosító. Természetesen kivételt jelentenek azok az esetek, amelyek ellátása csak magasabb szintű, például országos intézetben oldható meg. Ezek más esetek, mintha azért kérnének betegszállítást, mert a soproni beteg a fővárosban műttetné meg az epekövét, ugyanis a szomszéd ezt ajánlotta – vélekedett Bíró Ferenc.
Tegnap arról írtunk, hogy egy jogszabály-módosítás értelmében az ügyeleti időben, azaz hétköznap este 10 és reggel 6 között, valamint ünnep- és munkaszüneti napokon csak azokat a betegeket szállítják haza, akiket ügyeleti időben végzett vizsgálatra, meghatározott időben végzendő kúraszerű kezelésre (például művesekezelésre), vagy 24 órán át üzemelő diagnosztikai vizsgálatra (CT-re, MRI-re) szállítottak be vagy akik sürgősségi ellátásra kerültek.
Bíró Ferenc szerint tovább kellene szigorítani a betegszállításra való jogosultságot, mert még mindig sokan tekintik taxinak a szolgáltatást. – Egyes orvosok ha kell, ha nem kérik a szállítást, hogy kedvezzenek a betegüknek. Ettől ennyire alulfinanszírozott a rendszer – vélekedett Bíró, aki nem ért egyet azzal, hogy problémákat okozhat az ügyeleti időben történő szállítás szigorítása. Szerinte ugyanis a sürgősségi ellátásra vagy az ügyeleti időben beszállított pácienseket továbbra is hazaviszik. – Azt nem várhatja senki, hogy hét végén készenlétben álljanak az autók csak azért, mert egyes orvosok éppen akkor gondolnak egyet – szögezte le.
Másként látja Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület vezetője, a Borsod megyei kórház főigazgatója, aki a szigorítás felülvizsgálatára kéri az egészségügyi államtitkárságot. Hangsúlyozta: nemcsak a döntéssel kapcsolatos kifogásaikat és a várható problémákat írják le, hanem egy komplett javaslatcsomagot is összeállítanak. Csiba úgy vélte, a szigorítás rossz a betegnek, ha az indokoltnál tovább kell a kórházban maradnia. A szolgáltatónak is rossz: egyrészt azért, mert ha megtelt egy osztály, akkor általában hazaküldik a legjobb állapotú pácienst, hogy új beteget vehessenek fel. Másrészt azért, mert számos beavatkozásnál az optimális finanszírozás eléréséhez meghatározott napig kell a beteget az intézményben tartani, sem a rövidebb, sem pedig a hosszabb ideig tartó bennfekvés nem szerencsés.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.