A kutatásvezető többek között arra alapozza megállapítását, hogy a megkérdezetteknek „mindössze” 16 százaléka mondta magát magyarnak, 13 százalékuk magyar gyökerekkel rendelkező szlováknak vallotta magát, a legtöbben, hetven- százaléknyian szlovákiai magyarként azonosították önmagukat. A felmérés, amely Machácek szerint Ukrajnára, Magyarországra és Szlovákiára terjedt ki, azt is igazolja, hogy a szlovákiai magyarok nem szívesen költöznének el Szlovákiából és a magyar állampolgárság iránt sem érdeklődnek, állítólag a megkérdezettek 65 százaléka nem kívánja felvenni a magyar állampolgárságot.
Bár a felmérésben csupán 801 személy vett részt, tehát aligha tekinthető reprezentatívnak, a szlovák kutatásvezető messzemenő politikai következtetéseket von le belőle. Többek között a szlovákiai magyarok említett mérsékelt magatartásának tulajdonítja, hogy a Magyar Koalíció Pártja a legutóbbi választásokon nem jutott be a szlovák parlamentbe, azt pedig, hogy nem akarnak Magyarországra költözni, illetve felvenni a magyar állampolgárságot, akként értékeli, hogy az „anyaországi magyarok felsőbbrendűként viszonyulnak” hozzájuk.
A felmérés ugyanakkor azt is kimutatta, a magyarok tetemes része, mintegy 70 százaléka fontosnak tartja, hogy gyermeke magyarul tanuljon, s ugyanilyen arány mondta el azt is, hogy családi körben anyanyelvüket használják. A felmérés elemzői ennek alapján arra a megállapításra jutottak, hogy a magyarokban él a „birodalmi tudat”, ebben hasonlítanak az oroszokra, mert csak az orosz kisebbség körében mértek hasonlóan magas arányt „a családi kommunikációs nyelv” használata kapcsán. A szlovákiai magyar szakértőket a felmérés eredménye nem, csak a kutatók végkövetkeztetései lepték meg. Ők saját kutatásaik alapján már bizonyították, hogy a szlovákiai magyarok a haza, otthon fogalmát leszűkítik szülőföldjükre.
origo.hu
Ha Magyar Péter valóban elkövette a bűncselekményt, akkor nincs helye a közéletben
