Önálló lehet a fővárosi Margit-kórház

Decembertől ismét önálló fővárosi intézménnyé válna a Margit-kórház. A Szentes Tamás főpolgármester-helyettes nevével fémjelzett javaslat azért meglepő, mert a főváros éppen most igyekszik megszabadulni az összes fekvőbeteg-ellátó intézményétől azzal, hogy állami kézbe adná azokat.

Téglajegy, ostrom. Több mint 110 évvel ezelőtt, 1897. október 31-én avatták fel és adták át a Bécsi úton a Szent Margit Kórházat, amelynek felépítéséhez az óbudai lakosok téglajegyek vásárlásával járultak hozzá. Az egykori névadók nagy valószínűséggel az Árpád-házból származott Skóciai Szent Margit nevét választották. Az akkori kívánalmaknak megfelelően 12-14 ágyas kórtermekkel működött a 100 ágyas intézmény. 1944 nyarán katonai kórházzá nyilvánították. A második világháború utolsó hónapjaiban – Óbuda ostromakor – az épületegyüttes súlyosan megsérült. Az igazgatás 50 éven keresztül a Szent János Kórház vezetőségének kezében volt, majd 1950-ben önálló intézménnyé vált, de független igazgatót csak 1978-ban kapott.

Két határozati javaslatot is előterjesztett Szentes Tamás egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes a Fővárosi Közgyűlés jövő heti ülésére. Ezek a 2008 előtt önállóan működő Szent Margit Kórház mint önálló, fővárosi fenntartású költségvetési szerv visszaállításához szükséges döntéseket készítik elő.
A több mint félezer ággyal működő Szent Margit Kórház a Molnár Lajos (SZDSZ) egészségügyi minisztersége idején megalkotott s 2007 áprilisától hatályos struktúraátalakítás után vesztette el önállóságát. Jelentősen csökkentették az aktív ágyak kapacitását, leépítették sebészetét, szülészetét, valamint újszülöttellátását, s az intézményt – a Budai Gyermekkórházzal együtt – integrálták a közelben lévő Szent János Kórházba. Ezzel a Margit-kórház egy telephellyé vált.
A mostani javaslat szerint azonban ez rossz döntés volt, mert az egyesített Szent János Kórház széles szakmai portfóliója miatt meghaladja az optimális, átlátható betegellátás-szervezési méreteket. Ráadásul a betegeket nem sikerült átirányítani a Jánosba. Az előterjesztésben az olvasható, hogy az önálló Margit-kórház a jelenlegi telephely szakmai portfóliójával, illetve a sebészet és szülészet megerősítésével fenntartható, stabil gazdálkodású, megfelelő üzemméretű intézmény lenne. A javaslat szerint mielőbb meg kell kezdeni az intézmény leválasztását a Szent János Kórházról, az új engedélyek beszerzését, az ingatlanok, az ingóságok, az eszközállomány és a szakszemélyzet felmérését, valamint a kötelezettségek és követelések áttekintését. A végső döntést s az új intézmény létrehozásának ütemtervét az előterjesztés szerint a Fővárosi Közgyűlés augusztusi ülésén hozhatnák meg. Így december elsejétől – a betegellátás zavartalansága mellett – indulna újra az immár önálló Szent Margit Kórház.
Bár a javaslatot Szentes Tamás egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes jegyzi, sokan tudni vélik, hogy az eredeti ötlet Tarlós István főpolgármestertől, egykori III. kerületi polgármestertől ered, akinek erős az érzelmi kötődése a korábban Óbuda és Békásmegyer lakosságát ellátni hivatott intézmény iránt. Több fővárosi intézményben is aggódni kezdtek, mert nem tudni, hogy honnan milyen kapacitásokat kíván a főváros átcsoportosítani a Szent Margit Kórházba. Egyesek attól tartanak, hogy a Károlyi-kórház sebészete eshet áldozatul részben vagy teljes egészében az ötletnek.
Az új, fővárosi fenntartású kórház létrehozása igen különös akkor, amikor a városvezetés éppen most akar szabadulni az öszszes fekvőbeteg-ellátó intézményétől azzal, hogy állami kézbe adná azokat. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár nemrég azt közölte, a kormány is rábólintott a tizenkét intézmény állami kézbe vételére. Elmondása szerint a folyamat lebonyolítása legalább hat-kilenc hónapot vesz majd igénybe. Kérdés, hogy az új fővárosi intézménynek mi lesz a sorsa. Tizenharmadikként szintén állami kézbe kerül, vagy egyedüliként marad a főváros fenntartásában – erre nem tér ki az előterjesztés.