A bizalmatlansági szavazást kezdeményező ellenzék elsősorban azt kifogásolta, hogy a kormány nem volt képes megbirkózni a gazdasági válsággal, képtelen volt újjáéleszteni a gazdaságot, ami az emberek további elszegényedéséhez vezetett. A 2009 óta hatalmon lévő Bojko Boriszov miniszterelnök kormánya népszerűtlen kiadáscsökkentési intézkedéseket hozott, miközben megpróbálta lefaragni a költségvetési hiányt.
Bulgáriában egyébként forró ősz elé néznek a politikai élet szereplői. Folynak az előkészületek az októberi önkormányzati és államfői választásokra. Egyelőre Meglena Kuneva volt uniós biztos jelölése garantált a köztársasági elnöki posztra, a többi politikai erő még nem fedte fel kártyáit. Bojko Boriszov csak szeptemberben jelenti be pártja jelöltjét. A baloldali Georgi Parvanov államfő harmadszor nem indulhat, de esze ágában sincs elhagyni a politika színterét. Arra játszik, hogy a választásokon politikai ellenfelei elvérezzenek, ő pedig a nemzet megmentőjeként megmaradjon a politikai moderátor szerepkörében. Ennek jegyében bírálta a kormány bel- és külügyminiszterét a schengeni fiaskó miatt, lemondásra szólítva őket, amiért Bulgária nem kapott céldátumot a csatlakozáshoz.
Július 5-én lesz két éve, hogy a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért jobbközép párt megnyerte a bolgár parlamenti választásokat, majd a kis jobboldali pártok és a szélsőjobboldali Ataka külső támogatásával megalakította kisebbségi kormányát, leváltva az addig regnáló szocialisták, az egykori cár vezette párt és a török liberális párt alkotta hármas koalíciót. Választási kampányában Bojko Boriszov azt ígérte, hogy igazságot teremt, megszünteti a korrupciót, az orosz energiafüggőséget, véget vet a kormányzó pártok fosztogatási gyakorlatának. A kisebbségi kormánynak megalakulásakor egyszerre kellett megküzdenie a szocialisták súlyos örökségével és a pénzügyi válság negatív hatásaival. A válságból nagyobb megrázkódtatások nélkül, az alacsony, 20 százalékos GDP- arányos külső államadósságnak köszönhetően, megszorításokkal, de a munkanélküliség növekedése és a szegénység elmélyítése árán jött ki. Bár az új kormánynak sikerült újraindítani a befagyasztott uniós forrásokat, most a schengeni övezetbe való felvétel bizonytalan időpontja terheli negatívan a kormány megítélését. Az őszi választások végső eredménye attól függ, hogy megjelölik-e Bulgária schengeni tagságának időpontját. A Nyitott Társadalom civil szervezet tanulmánya szerint a bolgárok 67 százaléka támogatja a felvételt.
Sokáig úgy tűnt, hogy Bojko Boriszov indulni fog az elnökválasztáson, átadva a kormányrudat valamelyik párttársának. Azóta azonban nyilatkozott, pártja szeptember 4-én nevezi meg ez idáig titkos jelöltjét, aki biztos, hogy nem ő lesz.
origo.hu
Orbán Viktor: Megjelent az erőszak a magyar politikában
