Korabeli tanúvallomások ismertetésével folytatódott tegnap a háborús bűntettel vádolt Képíró Sándor volt csendőrtiszt elleni büntetőper a Fővárosi Bíróságon. A tanúk az 1942-es újvidéki razzia idején megölt emberek rokonai voltak, akik még 1944–45-ben, a jugoszláv tényfeltáró bizottság előtt tettek vallomást. Közülük többen azt állították: egyes honvédek és csendőrök beismerték, hogy zsidók és szerbek legyilkolására kaptak parancsot. Az egyik tanú szerint az újvidéki leventeotthonban működő igazolóbizottság tagjai kézmozdulatokkal jelezték, hogy melyik előállítottat kell a nagy-, illetve a kisterembe kísérni. Aki a kisterembe került, annak a sorsa bizonytalanná vált. Egy nő arról számolt be, hogy gyermekeit a házuk udvarán gyilkolták meg. A bíró által tegnap felolvasott korabeli vallomások nem említik, hogy Képíró Sándor közreműködött volna civilek törvénytelen kivégzésében, holott a vádirat éppen ezt állítja.
Újabb szigorítást vezettek be a palackok visszaváltásánál