Húsz szlovákiai nagykövetség állt ki az idén is nyílt levélben a homoszexuálisok júniusi pozsonyi felvonulása mellett. „Mi, a nemzetközi közösség tagjai képletesen szólva a felvonulás résztvevői mellett vagyunk, akik békésen gyülekezve ki akarnak állni emberi jogaikért, hogy terjesszék a homoszexuális közösséget érintő ismereteket Szlovákiában” – állt egyebek mellett a képviselet-vezetők nyilatkozatában. A diplomaták szerint mindenkinek joga van arra, hogy szabadon élvezze azokat a szabadságjogokat, amelyeket az emberi jogok általános nyilatkozata tartalmaz. Budapesten sem volt ez másként, az amerikai, az ausztrál, belga, cseh, dán, brit, finn, holland, horvát, ír, kanadai, luxemburgi, német, norvég, portugál, spanyol, svájci, svéd és szlovén nagykövetség közösen támogatta a magyarországi homoszexuálisok parádéját, állásfoglalásukban elítélték a diszkriminációt.
A kiállást nem érheti kritika, csakhogy ez az érzékenység az emberi jogok iránt más – így az etnikai – kisebbségeket ért jogsérelmek esetében gyorsan elpárolog. Eddig ugyanis nem volt példa arra, hogy ugyanazok a pozsonyi nagykövetségek, amelyek kiálltak a homoszexuálisok mellett, szolidaritásukról biztosítsák a szlovák nyelvtörvény egyes passzusai által jogaikban súlyosan korlátozott, s emiatt több alkalommal is tiltakozó felvidéki magyarokat. Lapunk ezzel kapcsolatban megpróbálta kikérni a Pozsonyban működő külképviseletek véleményét, írásbeli érdeklődésünket azonban válaszra sem méltatták. Telefonon sikerült elérnünk az amerikai nagykövetség szóvivőjét, akitől azt kérdeztük, írtak-e a felvidéki magyarok nyelvhasználata érdekében nyílt levelet vagy állásfoglalást a szlovák kormánynak, tiltakozva az ellen, hogy Pozsony megsérti a magyarok emberi jogait anyanyelvhasználatuk korlátozásával. Chad Beamer azt mondta, „ez egy belpolitikai jellegű ügy”. Hozzátette, hisznek abban, hogy Szlovákia és Magyarország mint két uniós tagállam ezt az ügyet békésen meg tudja beszélni egymás között, s megnyugtatóan képes rendezni.
2009. szeptember elsején Szlovákiában, a dunaszerdahelyi stadionban több tízezren követelték a jogsértő szlovák nyelvtörvény visszavonását. Ugyanakkor a budapesti szlovák nagykövetség előtt tartott tüntetésen elfogadtak egy olyan tiltakozó nyilatkozatot, amelyben azt követelik a szlovák parlamenttől, hogy törölje el az államnyelvtörvényt, és alkosson kisebbségi törvényt, valamint vessenek véget a Szlovákiában tapasztalható magyargyűlöletnek és magyarveréseknek.
A módosított törvény talán legnagyobb felháborodást kiváltó része a jogszabály be nem tartására vonatkozó szankciók bevezetése volt. A jogszabály értelmében a földrajzi neveket szlovákul kell használni, más nyelvű megnevezésük a szlovák alak után, zárójelben következhet. A nemzetiségi iskolákban a dokumentációt két nyelven – tehát szlovákul is – kell vezetni, korábban erre csak pedagógiai dokumentáció esetében volt szükség. Az egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a kiszolgálószemélyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább húszszázaléknyi magyar él – írta elő a törvény, amely a rendelkezések megsértését akár ötezer eurós pénzbírsággal is büntethette. Az új szlovák kormány 2010-ben kezdeményezte a hírhedt jogszabály módosítását, a parlament által tavaly decemberben elfogadott változat mérsékelte a kiróható pénzbírságokat, s csak akkor ír elő büntetést, ha életveszélyes helyzetre vonatkozó információt nem jelentetnek meg szlovák nyelven.
A homoszexuálisok mellett most kiálló nagykövetségek sem a másfél évvel ezelőtti szlovákiai és magyarországi diszkriminációellenes tüntetések résztvevőivel, sem a későbbi, az alapvető emberi jogok védelmében tett felvidéki magyar lépésekkel nem vállaltak szolidaritást.
origo.hu
Így alázzák meg segítőiket a Tisza központjában – mutatjuk a botrányos szavakat
