Gyanúsítottként hallgatta ki a Budapesti Katonai Ügyészség szombaton Laborc Sándort, az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatóját. A nyugalmazott tábornok ügye – hasonlóan a pénteken őrizetbe vett Szilvásy Györgygyel, a Gyurcsány-kormány titokminiszterével szemben folytatott eljáráshoz – összefüggésben áll az elmúlt kedden kémkedéssel meggyanúsított Galambos Lajos elleni nyomozással. Utóbbit a nyomozó hatóság az elmúlt kedden vette őrizetbe, és eddig nem cáfolt információk szerint a tábornok vallomásai vezettek előbb Szilvásy, majd Laborc meggyanúsításához, illetve őrizetbe vételéhez.
A Budapesti Katonai Ügyészség továbbra sem ad tájékoztatás az ügyben, azt azonban ügyészségi forrásaink határozottan állították: a nyomozó hatóság ma Szilvásy, holnap pedig Laborc harmincnapos előzetes letartóztatását kezdeményezi azzal az indokolással, hogy szabadlábon hagyásuk esetén fennáll a szökés, elrejtőzés, illetve a bizonyítékok megsemmisítésének és a tanúk befolyásolásának veszélye. Laborc védője, Zamecsnik Péter a Hír Televíziónak azt mondta: tudomása szerint védence nem ismerte el a felelősségét, és tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el.
Mint arról ügyészségi forrásokra hivatkozva beszámoltunk: Galambos meggyanúsításához az a művelet vezetett, amelyet a tavalyi kormányváltás után a rendvédelmi szervek, így a polgári és katonai titkosszolgálatok belső elhárítása céljából létrehozott Nemzeti Védelmi Szolgálat mintegy fél évvel ezelőtt indított. Informátoraink szerint a tábornokkal szemben folytatott, sokáig titkos eljárás azután vett újabb fordulatot, hogy Bécsben egy hónapja a katonai tanács elfogatóparancsa alapján őrizetbe vették Jakubinyi Róbertet, akinek az azóta tett vallomásai is megalapozhatták a Galambossal közölt gyanút. Úgy tudjuk, a tábornok orosz kapcsolatain keresztül valósíthatta meg a terhére rótt bűncselekményeket. Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök köreiből lapunk arról értesült: amikor Galambos Lajos az Egymásért-botrány kirobbanása idején lemondott tisztségéről, a kormányfő nem bánta a döntést, mert a tábornokot Kiss Péter, a Medgyessy-kormány kancelláriaminisztere bizalmasaként tartották számon.
A jelenleg osztrák kiadatási őrizetben lévő Jakubinyit nem cáfolt sajtóhírek szerint azzal a gyanúval keresik a hatóságok, hogy orosz befektetők strómanjaként milliárdos tételben kötött törvénysértő üzleteket Mol-részvényekre. A férfi fia volt az egyik alapítója annak az Egymásért, Egy-Másért Alapítványnak, amelynek vezetőjét, Földesi-Szabó Lászlót a bíróság tavaly vámbűncselekmények miatt hétéves szabadságvesztésre ítélte. Az alapítvány kuratóriumában más aktív és nyugdíjas NBH-sok mellett helyet kapott Galambos is, aki az Egymásért-ügy kirobbanása idején kényszerült lemondani tisztségéről. Földesi-Szabó egy évig bujkált, majd amikor hazatérése után a rendőrség elfogta, úgy nyilatkozott: tisztázni akarja magát, és ha korábban felmentést kapott volna titoktartási kötelezettsége alól, akkor nem marasztalták volna el.
Az ügy hátteréről az Index azt írta: ilyen súlyú gyanúsítást a Mol-részvény-pakett orosz kézre juttatása miatt fogalmazhatott meg az ügyészség, és a Galambos ügyében tapasztalható titkolózás azzal függhet össze, hogy az elmúlt hetekben új információk alapján kezdtek nyomozni az ügyészek, miután az egykori NBH-főnök két ismerősét is letartóztatták. Földesi-Szabó Lászlót, aki hétéves börtönbüntetésének ítélethirdetése közben szökött meg 2010 decemberében, egy hónapja fogták el, üzlettársát, Jakubinyi Róbertet pedig két hete osztrák rendőrök vették őrizetbe.
A Heti Válasz szerint Galambos őrizetbe vétele, Jakubinyi elfogása és Földesi-Szabó lekapcsolása után egy kérdés maradt: elér-e az Egymásért nevű csempészalapítvány ügye Apró Piroska – és így veje, Gyurcsány Ferenc – köreiig. Mint írták, Földesi-Szabó és Jakubinyi leginkább a 2002–2010-es időszak titkosszolgálati elitjét fenyegeti. A lap felidézte a Népszabadság három évvel korábbi felvetését, amely szerint a titkosszolgálati fedőcégnek is alkalmas Egymásért Alapítvány ötlete az egykori kurátor Nagy Lajostól, a III/I-es csoportfőnökség, vagyis a hírszerzés New York-i rezidensének volt helyettesétől, az NBH rendszerváltáskori főigazgatójától származott. Az Apró–Nagy-szimbiózissal kapcsolatban a cikk arra is kitért, hogy a 90-es évek elején együtt gründolták az S-Komplex biztonságvédelmi céget, s az időközben elhunyt Nagy felesége az utóbbi években Apró Piroska személyi titkáraként vétette észre magát.
Mint arról beszámolunk, az egykori titkosszolgálati vezetők közül elsőként meggyanúsított Galambos elleni nyílt eljárást a Nemzeti Védelmi Szolgálat közel féléves titkos művelete előzte meg, és a sikeres felderítés után ez a szervezet tett feljelentést az ügyészségen.

Főhősök nyomában – itt a legnehezebb irodalmi kvíz, csak a legjobbaknak sikerül hibátlanul kitölteni!