Európai nyomás a görögökön

Gratulált José Manuel Barroso, az Európai Bizottság, illetve Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke Orbán Viktor miniszterelnöknek az EU-elnökség ellátásához. Tegnapi brüszszeli találkozójukon a ma véget érő uniós csúcs témáiról, elsősorban a vészterhes görög helyzetről tárgyaltak – mondta Szijjártó Péter, aki a néppárti kollégáival tárgyaló miniszterelnök nevében tájékoztatta a magyar sajtó képviselőit.

2011. 07. 03. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szijjártó Péter azt is elmondta, hogy a találkozót követően Orbán Viktor Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével beszélte meg a vacsorával tegnap kezdődött állam- és kormányfői csúcs elé kerülő kérdéseket. Szijjártó a féléves magyar elnökség egyik fontos sikereként említette: míg hat hónappal ezelőtt senki nem gondolta volna, hogy a horvát csatlakozás kéznyújtásnyira kerül, a csatlakozási tárgyalásokat sikerült lezárni, és már csak a technikai részletek maradtak hátra.
Hozzáfűzte, hogy a csúcson szó lesz az észak-afrikai változásokról, az onnan menekülők helyzetéről és a schengeni rendszer reformjáról. Kiemelte, hogy a magyar elnökség jeleskedett az uniós intézmények közötti együttműködés rendszerének kidolgozásában. Lapunk azt kérdezte Szijjártó Pétertől, mi a magyar kormány álláspontja, ha arra kerül a sor, hogy az euróövezeten kívüli országoktól is segítséget kérnének Görögországnak. Azt felelte, ők is csak „egy MTI-hírből” értesültek arról, hogy Barroso az unió kasszájába is bele akar nyúlni, de a részletek várhatóan a csúcson derülnek ki.
A csúcsot közvetlenül megelőzően több európai vezető arra ösztökélte Görögországot, hogy még a jövő héten fogadja el a megszorításokat és a privatizációs tervet, ha újabb, belga források szerint 80 milliárd euró összegű segélyt akar kapni. Olli Rehn gazdasági ügyekért felelős biztos úgy fogalmazott, hogy Athénnak saját magán kell segítenie ahhoz, hogy az európaiak rajta segítsenek. Ha a görög válság nem nyomná eléggé az uniós vezetők vállát, most még Washington is növelte a rájuk nehezedő terhet, amikor az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed nyomatékossá tette „a görög helyzet megoldásának elképzelhetetlen fontosságát”.
Tegnap az Európai Parlament (EP) képviselői sem ültek karba tett kézzel: egyrészt elhalasztották az úgynevezett hatos csomagról való végszavazást, amelynek tárgya a jövőbeni válságokra adandó uniós válasz. Másrészt elfogadták a közös agrárpolitka jövőjéről szóló jelentést, amelynek lényege: 2013 után, az új uniós költségvetési időszakban nem csökkenhetnek az agrártámogatások. Harmadrészt elsöprő támogatást kapott Kósa Ádám fideszes EP-képviselő és négy társa indítványa, amely az ipari termékek Braille-írással („vakírással”) ellátott csomagolására szólít fel.
A tegnapi nap igazi pikantériája azonban az volt, hogy az EUobserver uniós szakportál nyilvánosságra hozta: Catherine Ashton uniós külpolitikai főképviselő feldühített több tagállamot, mert június 19-én egy luxemburgi kastélyban titkos ülést tartottak a megszállást elszenvedő palesztin oldallal rokonszenvező tagállamok külügyminiszterei, ahova az Izrael-barátnak tartott külügyminisztereket – így a magyart – nem hívták meg.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.