Harry Potter utolsó kalandja

Kárpáti György
2011. 07. 23. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Több ezer oldalnyi regény, nyolcepizódnyi és többórányi mozgókép után könnyes szemmel búcsút vehetünk Harry Pottertől. A Harry Potter és a Halál ereklyéi kétrészesre forgatott lezárásában szemtanúi lehetünk a jó és a rossz végső és mindent eldöntő összecsapásának. Az évek során J. K. Rowling a bájos gyerekmese formulából eljutott a legsötétebb fantasyig, a minden ízű cukorkát rágcsáló, mosolygó kisgyerekektől a véres, kegyetlen és halálos csatározásig. Harry átvitt értelemben vett ártatlanságát rég elvesztette már, az utolsó mozifilmben pedig nemcsak nagykorúvá vált, hanem olyan világba jutott, ahol tömegesen halnak meg mellette barátai, szerettei és ártatlanok. A Harry Potter és a Halál ereklyéi második fele elsősorban az összecsapás pusztító erejére, másrészről Harry személyes tragédiájára koncentrál. A világvége-hangulatú univerzum jól illeszkedik napjaink fantasyelvárásaihoz, a sötét tónusokat a legritkább esetben zavarja meg egy-egy élénk árnyalat, a pedánsan interpretált 3D-technika pedig kétségtelenül előnyére szolgált az alkotásnak. A történet azonban elfogyott a nyolcadik mozifilmre, így a lelki vívódás ábrázolása, az identitásválság megélése szükségtelenül nagy teret kapott, s roppant vontatott perceket eredményez. Harry nagy összecsapása, amire több mint egy évtizedet várt, méltatlanul fullad unalomba. Az alkotók nehezen tudják leplezni, hogy az utolsó regény két filmre bontását gazdasági szempontok vezették, a késleltetés dramaturgiája ugyanis működőképes fogás lehetne, de ez a film nem indokolja. Egyre csak várjuk azt a bizonyos showdownt, amikor Harry és Voldemort pálcát egymásra tartva néz farkasszemet, ám éppen ekkor maradnak el a váratlan húzások, s mind vizuálisan, mind koncepcionálisan csalódáskeltő lett a végeredmény. Rowling az évek során sosem tagadta, hogy a cselekményszervezésnél gyakran hozott anyagból dolgozott, az irodalmi kánonból számos átemelt motívum és konkrétum utal erre. A Voldemorttal való személyes összecsapásban azonban túl nyilvánvalóan kell látnunk a bibliai referenciákat vagy A Jedi visszatér piros-zöld lézerkardos fináléját, pedig ezek nélkül is meg lehetett volna oldani az évtized legvágyottabb összecsapását. Igazán kár, hogy amíg a regényekben vitathatatlanul dicséret illeti a kreativitást és a fantáziát, addig a filmsorozat az utolsó pillanatig nem volt képes túllépni a kereskedelmi szempontokon.
(Harry Potter és a Halál ereklyéi II. rész – színes, szinkronizált, angol–amerikai film, 131 perc, 2011. Rendező: David Yates. Forgalmazó: InterCom.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.