Jelentősen elmaradt a júniusi infláció a várakozásoktól, hiszen az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal csökkentek az árak, míg tavaly júniushoz képest 3,5 százalékos volt az áremelkedés – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentéséből. A hazai és a londoni elemzők is jelentősen magasabb, 3,8 százalékos pénzromlásra számítottak. Papp Éva, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta, a kedvező számok a friss hazai zöldség-gyümölcs, illetve az üzemanyagárak alakulásának, valamint a ruházati termékek nyári akciós kiárusításának köszönhetők.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-nek nyilatkozva arra hívta föl a figyelmet, hogy az elmúlt évek nyersanyag-áremelkedése mostanra beépült a feldolgozott termékek árába, ami óvatosságra intheti a monetáris politika irányítóit. A szakember az elkövetkező hónapokban 3,5-3,6 százalékos áremelkedésre számít, mert sem a bér, sem a kereslet oldaláról semmiféle nyomás nem érzékelhető. Suppan Gergely az év végére 3,1 százalékos áremelkedési ütemre számít, s véleménye szerint a jövő év elejére teljesülhet a háromszázalékos inflációs cél. Éves átlagban 3,8 százalék körül várható az áremelkedés üteme, míg jövőre valószínűleg egész évben tartható a megcélzott három százalék. Inflációt emelő kockázat lehet az energiaárak elhalasztott emelése, ellenkezően hat viszont a nyersélelmiszer-árak vártnál meredekebb esése, amit a tőzsdei folyamatok is alátámasztanak, illetve a kedvezőbb mezőgazdasági terméskilátások. Arra viszont nem számít az elemző, hogy a jegybank rövid távon csökkenti az alapkamatot, mert számottevően emelkedtek a stabilitási kockázatok, ami óvatosságra inti a döntéshozókat.
Magyar Péter saját híveit is csúnyán átverte