A kereskedelmi egységek korlát nélküli burjánzásának megakadályozásával, a fenntarthatósági szempontoknak a kereskedelmi törvényben való erőteljesebb megjelenítésével egyetért a kormány – tudtuk meg a nemzetgazdasági tárcától. Részleteiben, mindenekelőtt az építési moratóriumot illetően más elképzeléseink vannak, mint ami az LMP plázastopjavaslatában szerepel, s ezt a minisztérium államtitkára a javaslat tárgysorozatba vételénél jelezte is az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságában. A végleges megoldás kialakításánál többek között figyelembe kell venni az unió szabályait, illetve a vállalkozás szabadságának elvét. (Az LMP javaslata szerint a 400, illetve százezer lakosnál nagyobb településen a 800 négyzetméter feletti üzletek építési engedélyének kiadását fel kellene függeszteni addig, amíg megszületik a fenntarthatóság elveit is figyelembe vevő új szabályozás.)
Bár a nemzetgazdasági tárca a kormány elképzeléseit nem részletezte, a Népszabadság arról értesült, hogy a nemzetgazdasági miniszter nevezné ki annak az új – fenntartható kereskedelemért szakmai testület nevű – szervezetnek a tagjait, amelynek jóváhagyása nélkül nem lehetne építési engedélyt kiadni 300 négyzetméternél nagyobb üzlet létesítéséhez. A létrehozandó szervezet környezetvédelmi, városképi, közlekedési, épületenergetikai, örökségvédelmi, hulladékkezelési, valamint a környező települések gazdasági életére gyakorolt hatása alapján döntene arról, hogy kiadható-e az építési engedély vagy sem. A javaslat indokolása szerint a fenntarthatósági szempontok mellett a változtatást indokolja, hogy a hiper- és szupermarketek, diszkontok aránya hazánkban meghaladja az unió átlagát, ezért indokolt a hazai kisvállalkozások helyzetbe hozása.
– Az elképzelést én is csak a sajtóból ismerem, s az ott leírtak alapján úgy gondolom, hogy több ponton eltér az általunk leírt megoldástól – mondta el lapunknak Szabó Rebeka, az LMP plázastopjavaslatának egyik előterjesztője. – Mi az új plázaépítéseket csak addig állítanánk le, amíg meg nem születik a végleges szabályozás. Az utóbbit pedig a szakmai szervezetekkel történő egyeztetések során alakítanánk ki. A napvilágra került elképzelés viszont teljesen kész javaslatnak tűnik, amely központi döntéshozó szervezetről beszél. Mi viszont a helyi érdekeltek, önkormányzatok, kereskedők s a beruházó kezébe adnánk a döntést, s hatástanulmány készítését követően lehetne csak kiadni az engedélyt. Vagyis a cél azonos, a gátlástalan terjeszkedés megakadályozása, a módszer viszont más. Korábban olyan hírek voltak, hogy még a jelenlegi ülésszakon a Tisztelt Ház elé kerül javaslatunk, de miután a mai napon sem került erre sor, nagy valószínűséggel már csak az ősszel tárgyalja az Országgyűlés. Ezért, s mert eddig nem láttuk a kormány elképzelését, nekilátunk javaslatunk részletes kidolgozásának, s ebbe bevonjuk az érdekelt szakmai szervezeteket is. Amennyiben ismertté válik a kormányjavaslat, természetesen az abban foglaltakat is figyelembe vesszük – jelentette ki.
– A szabályozás változtatásának szükségességével mi is egyetértünk, hiszen megváltozott a piaci környezet, de fenntarthatósági szempontok is indokolják a váltást – hangsúlyozta Balatoniné Kiss Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének főtitkára. A bizonytalanság viszont senkinek nem jó, ezért fontosnak tartanánk, hogy mielőbb szülessék meg az új törvény, s ennek előkészítő munkáiban ingatlanfejlesztő és -beruházó tagjaink is szeretnének részt venni. Az LMP plázastopjavaslatát viszont elfogadhatatlannak tartjuk, s a héten várhatóan egyeztetés lesz az álláspontok tisztázására.
origo.hu
Tévhitek a klímáról: dolgok, amiket sokan rosszul tudnak
