Szabályozott ingatlanbefektetési társaság – ezzel az új fogalommal bővül a honi befektetési lehetőségek köre, ha a képviselők ma megszavazzák az asztalukon fekvő törvénytervezetet. A javaslat egy idehaza eddig ismeretlen céges megoldást vezetne be, s előírná: ezek a vállalkozások nyilvánosan működő részvénytársaságok lennének, amelyek ingatlanok kereskedelmével, hasznosításával és fejlesztésével foglalkoznának, mégpedig úgy, hogy jövedelmük legalább 90 százalékát kifizetnék részvényeseiknek, de nem kellene társasági és helyi iparűzési adót fizetniük.
*
A részvényeket birtokló polgárok osztalék- és árfolyam-nyereségadóval járulnának hozzá a közterhek viseléséhez. További fontos feltétel, hogy szabályozott ingatlanbefektetési társaságot legalább tízmilliárd forintos indulótőkével hozhatnának létre a befektetők.
A külföldi mintákon nyugvó javaslat várható hatásairól Rátosi Róbertet kérdeztük. A PwC adótanácsadó cég munkatársa úgy fogalmazott: a részbeni adómentesség arra ösztönözheti az üzletembereket, hogy minél több hazai ingatlanbefektetést indítsanak útjára. A szakember szerint a módozat a hazai vállalkozók mellett a külföldi befektetők érdeklődését is felkeltheti. – Sőt – tette hozzá Rátosi Róbert –, hazatérhetnek a korábban más országba költöző, ingatlanüzleteket kötő magyar pénzemberek is.
Az adószakértő úgy véli: a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok megjelenése mozgásba hozhatja a honi ingatlanpiacot. Az új lehetőségtől önmagában nem remélhető a piac teljes fellendülése, ám arra van esély, hogy a formálódó elképzelések könnyebben és gyorsabban megvalósulnak. – A várakozások szerint az irodák és a lakások piacánál komolyabb felfutásra a közeljövőben még nem számíthatunk, a turisztikai és logisztikai célra használható ingatlanoknál viszont akár számottevő növekedést is hozhat az elfogadásra váró jogszabály – mondta Rátosi Róbert. Hozzátette: ha a képviselők megszavazzák az indítványt, az eddiginél több ipari park, elosztótelep, vendéglátóhely és szálloda építését, fejlesztését határozhatják el a befektetők, akik a főváros mellett vidéken is számos építkezésbe foghatnak.
A jogszabály némileg felpörgethetné az építőipart is. – A növekvő számú ingatlanfejlesztések a gazdaság szempontjából meghatározó iparág teljesítményére is kedvező hatást gyakorolhatnak – vélekedett Rátosi Róbert, ám megjegyezte: a várható hatások megbecsülése, számszerűsítése jelenleg nehéz feladat, hiszen azt sem tudni, hány efféle társaság alakulhat. Az mindenesetre gyanítható, hogy a tízmilliárdos indulótőke miatt kezdetben idehaza várhatóan csak néhány szabályozott ingatlanbefektetési társaság kezdi meg működését.
Egy megszűnt, kettő alakult. Az elmúlt egy esztendőben kétszer annyi céget indítottak útjára a honi vállalkozók, mint amennyit megszüntettek – derül ki a Feketelista.hu közléséből. Az internetes oldal kimutatása szerint a mögöttünk hagyott tizenkét hónapban 45 ezer társaság alakult, miközben 26 ezret töröltek. Az adatok azt mutatják: egy kivétellel valamennyi megyében több cég jött létre, mint amennyi megszűnt. A kivétel Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol egy év leforgása alatt 1311 cég szűnt meg, és csak 1259 új alakult. A másik végpont Pest megye, ahol 6764 új céget jegyeztek be, miközben 2393-at töröltek. A Feketelista.hu a nagyvárosokat is sorba rendezte. Ebben az összesítésben Budapest vezet: a fővárosban 225 768 céget tartanak nyilván. Debrecenben működik a második legtöbb vállalkozás, szám szerint 13 414. A pécsi cégek száma 10 249, míg a miskolci céglista megközelíti a tízezres létszámot.
origo.hu
Orbán Viktor: Gratulálok, Márton Viviana! - fotó
