A válság ígéretes és dinamikus felzárkózási trendeket szakított meg az Európai Unióhoz 2004-ben és 2007-ben csatlakozó tagállamokban, de egyben lehetőséget nyújt arra, hogy egészségesebb szerkezetű gazdasági növekedés induljon el a térségben – mondta Vida Krisztina, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének (MTA-VKI) tudományos főmunkatársa tegnap az MTI szerint. Az MTA-VKI immár hatodik alkalommal készítette el az úgynevezett monitoringjelentését, amely a legutóbbi két körben csatlakozók közül tíz uniós tagállam helyzetét vizsgálja, hasonlítja össze.
A szakértő szerint az újfajta gazdasági növekedés alapját a magasabb hozzáadott értékű termékek exportja, valamint az újraelosztási és adópolitika reformja teremtheti meg. Ugyanakkor hozzáfűzte: számolni kell azzal, hogy a tíz tagállam felzárkózása várhatóan a válság előttinél kissé lassúbbnak bizonyul majd, de a növekedés üteme elegendő lesz a munkanélküliség csökkentésére, a foglalkoztatottság növelésére, és kedvezhet annak is, hogy a térség országainak államháztartása fenntarthatóbb szerkezetű legyen.
Úgy vélekedett, hogy a térség növekedése kiegyenlítettebb lesz a válság után; a tíz tagállamban 2 és 5 százalék közötti lesz a bruttó hazai termék (GDP) növekedése. Magyarország kevéssé profitált a csatlakozás utáni és a válság előtti konjunktúrából, nem jellemezte gyors felzárkózás, magas beruházási ráta és csökkenő munkanélküliség sem, emellett nőtt az államadósság – mondta Vida Krisztina.
Orbán Balázs: A hét vicce: Magyar Péter tüntetést szervez a közmédia elé