A Kisebbségi és Emberi Jogi Alapítvány 2010 februárjában „Hozzáadott érték – sikerek, eredmények, jó gyakorlatok a társadalmi befogadás terén” címmel médiakampányt indított, amelynek elsődleges célja és rendeltetése, hogy a hátrányos helyzetűekről pozitív médiakép alakuljon ki. Tizennyolc hónapos projektről van szó, amely 2011. július 31-én zárul. Tekintettel arra, hogy a médiának, a tömegtájékoztatásnak közösségformáló ereje és hatása van, az alapítvány a különböző elektronikus médiumokat, a televíziót, a rádiót, a nyomtatott sajtót, illetve az internetes lehetőségeket hívta segítségül, annak érdekében, hogy programja eredményes és sikeres legyen. Ezen időszakban az alapítvány médiatermékeket gyártott, hogy tevékenységével hozzájáruljon a társadalmi szemléletváltáshoz, illetve csökkenteni tudja a magyar társadalom tagjainak előítéletét és a diszkriminációt.
Az alapítvány négy pontban határozta meg a projekt fő céljait:
1. a hátrányos helyzetű csoportok – romák, fogyatékkal élők, a szegénység által leginkább sújtottak – társadalmi elfogadottságának javítása, a pozitív diszkrimináció megjelenítésének fontossága a média segítségével,
2. a civil összefogással elért eredmények megjelenítése, illetve a jó példák, jó gyakorlatok bemutatása, terjesztése a médiumokon keresztül,
3. az emberi jogok fontosságának népszerűsítése és tudatosítása,
4. hátrányos helyzetű fiatalok bevonása a műsorkészítés folyamatába.
Az alapítvány több kampányműsort jelentetett meg az országos lefedettségű médiumokban, emellett rádiós magazinműsorokat készített, óriási plakátokat helyezett el az ország különböző területein, társadalmi célú hirdetéseket sugároztatott televízióban és rádióban, szponzorált cikkeket és internetes bannert jelentetett meg, amelynek eredményeképpen mintegy egymillió hírfogyasztót ért el az elmúlt másfél év alatt.
Puporka Lajos, a Kisebbségi és Emberi Jogi Alapítvány diszkriminációellenes projektjének vezetője szerint különbséget kell tenni az előítélet és a sztereotípiák között. Az előítéletnek
ugyanis általában véve negatív kicsengése van, és azon nem nagyon lehet változtatni, míg a sztereotípiák pozitívak is lehetnek, illetve jó gyakorlattá lehet azokat tenni. Bár a projekt a romák, a hátrányos helyzetűek és a mélyszegénységben élők iránti ellenszenvet, előítéletet kívánja megváltoztatni a magyar társadalomban, mindenekelőtt a romák beilleszkedését, társadalmi elfogadottságát kívánja elősegíteni.
A romák társadalmi integrációja jelentős lendületet kaphat abban az esetben, ha a jelenlegi felfokozott nemzetközi hangulat kellő politikai akarattal és célzott stratégiai tervezéssel, a végrehajtás során minden érdekelt fél részvételével és a szükséges források bevonásával párosul nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. Ezért fontos a Kisebbségi és Emberi jogi Alapítvány projektje, amely segíthet a magyar EU-elnökség alatt kidolgozott Európai Roma Keretstratégia, valamint a 2011 szeptemberére elkészülő magyar nemzeti romastratégia megvalósításában, s ezen keresztül a romák és a mélyszegénységben élők felzárkóztatásában.
A hatékonyság szempontjából létfontosságú, hogy a romaintegrációs programok – így a Kisebbségi és Emberi Jogi Alapítvány projektje – eredményei mérhetők, igazolhatók és viszszacsatolhatók. Csak így lehet effektív és hasznosítható az alapítvány diszkriminációellenes és felzárkóztatási programja.
Ha ma Magyarországon a romákról, a hátrányos helyzetűekről, valamint a mélyszegénységben élőkről beszélünk, óhatatlanul azt szoktuk mondani: elsősorban a fejekben kell rendet teremteni. Mindenekelőtt azzal, hogy megszüntetjük az előítéleteket, és – amint azt a Kisebbségi és Emberi Jogi Alapítvány is vallja és teszi – a sztereotípiákból megpróbálunk pozitív gyakorlatot kreálni. Ezt az alapítvány mindenekelőtt azzal kívánja elérni, hogy a médiumokban nem a negatív, hanem a pozitív példákat próbálja népszerűsíteni, erősíteni, mondván: ezzel csökkenthető az előítéletek száma a cigánysággal, a hátrányos helyzetűekkel és a szegénységben élőkkel szemben a magyar társadalomban.
A projekt vezetője szerint augusztusban értékelik a projekt eredményeit, azt a tanulságsorozatot, amely a hátrányos helyzetűekkel kapcsolatos előítéletekről és sztereotípiákról szólnak, s az eredmények ismeretében lépnek tovább.

Mesterséges intelligenciával támadja a Magyar Tudományos Akadémia, hogy az ember csak férfi és nő lehet