II. szakaszban sortüzelés és egyenkénti tűz.
Itt minden a’ szakasz tüzelésére megmagyarázott mód szerint történik, és pedig következő vezérszavak után:
Figyelj!
Soronként szakaszból tüzelni!
(Dobjel vagy tüzelj)
Szakasz! Készülj! Második sor! Czélt! Tűz! ’s midőn a’ második sor a’ puskavesszőt csőbe hozza: Első sor! Czélt! Tűz! Az egyenkénti tüzelésre átmenetelhez a’szakaszvezérlő:
Tüzelj! vezényli; mire minden egyén lehető sietséggel tölt és lő; végre a’ tüzelés megszüntetésére dobjel, vagy Állj! vezénylet szolgál; mire mindenki töltött puskával válloz, és a’ második sor az: Igazodj! vezényletre előttese megé viszszalép.
III. Elényomulás- és hátrálásbani tüzelés.
Ez is szinte akkint sebesen léptetve, de azon vezérszavak után történik, mint a’ sornál már előfordult, csupán azon hozzátétellel, hogy itt a’ második sor is az elsővel egyetemben tüzel, és a’ vezényletben a’ sor nevezet helyett szakasz használtatik.
32. § Szuronnyali megtámadás és gyülekezés
E’ végre ostromjel doboltatik, azután az arczjárat következik, ’s legfellebb 60 lépésnyire az ellenségtől: Szuronyra! vezényeltetik, mire mindenik őrvitéz zárakozott rendben lehető sebességgel és elszántan az ellenségre rohan. A’ gyülőjelre, vagy az Állj! vezényletre az őrvitézek vállozott puskával sebesen szakaszba gyülekeznek.
Ha az arczvonali menetben akadály fordul elő, az illető tisztiegyének:
Három vagy négy tag! jobbra! (balra) vo-nulj!, az akadályon túl pedig megint azon tisztiegyén:
Három vagy négy tag! balra (jobbra) bonta-kozz!
33. § Díszlövet és futótűz
E’ végre vezényeltetik:
Figyelj! Díszlövésre! vagy Futótűzre! Szakasz! Készülj! Fen-czélt! Tűz!
Itt csupán csak az jegyeztetik meg, hogy a’ harmadik sor is a’ Készülj!-re egyet jobbra lép, és szinte tüzel; a’ futótűznél pedig a’ Tűz! vezénylet helyett egyik vagy másik szárnynak tetszés szerint a’ tüzelés megkezdése végett jel adatik.
Miután a’ puskák mellre lehozattak:
Váll-hoz!
Iga-zodj!
Tiszte-legj!
Váll-hoz! vezényeltetik.
NB. Az altisztek a puskát mindig jobb kézben tartják, és csupán a következő puskafogásokat viszik a’ részleggel végbe:
Váll-ra!
Kar-ra!
Láb-hoz!
Suly-ba!
az imáhozi fogásokat és a’
Fö-dezd!
(Gál Sándor: A nemzeti őrsereg oktatási és gyakorlati szabályzata, 1848)

„Telefonozott az úszómester” – megszólalt a Palatinus tragédia szemtanúja