Műtétre készül a kijevi vezetés

A hatalom szerint katasztrófára, a belorusz példa megismétlődésére Ukrajnában nem kell ugyan számítani, de további megrázkódtatásokra igen, így az ukránoknak a következő hónapokban már nem csupán a derékszíjat kell majd szorosabbra húzniuk, hanem a biztonsági övet is be kell csatolniuk, hogy – az államfő tanácsadója, Dmitro Vidrin politológus megfogalmazása szerint – a „gazdaság turbulenciáját” át tudják vészelni. Kétségtelen tény ugyanis, hogy egyre szorultabb és kilátástalanabb helyzetbe kerül Viktor Janukovics, hiszen a beharangozott reformok többsége a megszövegezésig sem jutott el, amelyeket viszont elfogadtak, továbbra is toldozzák-foldozzák, vagy pedig egyszerűen nem működnek.
Mikola Azarov viszont merőben másképpen ítéli meg a helyzetet. A kormányfő szerint szinte szemlátomást növekednek az állam bevételei, a GDP pedig a csaknem ötszázalékos bővülésével már-már szárnyalónak tűnik, amiből ő azt a következtetést vonta le, hogy sikeres kormányzásuknak köszönhetően az ukránok „jobban és vidámabban élnek”. Csakhogy a tények ennek éppen az ellenkezőjéről árulkodnak. Az Ukrán Politikai Intézet felkérésére elvégzett közvélemény-kutatás során megkérdezettek 67 százaléka vallotta azt, hogy az utóbbi egy évben is tovább romlott az anyagi helyzete.
A kormánykoalícióhoz tartozó kommunisták szerint viszont a lakosságnak már a 80 százaléka tekinthető szegénynek. A hatalom folytonos ostorozásával foglalkozó Lenin-gyermekek, akik elemzők szerint szűz lányoknak képzelik magukat a bordélyházban, mégsem hajlandók kiválni a hatalmi többségből. Pártelnökük, Petro Szimonenko ezt azzal magyarázza, hogy csakis így van esélyük az ország irányítását kézben tartó oligarchák megnövekedett étvágyának a csillapítására. Csakhogy ezt is csapnivalóan teszik.
Legalábbis erre lehet következtetni a kijevi Korreszpondent című folyóirat elemzéséből. A kiadvány által összeállított 100 leggazdagabb ukrán listájából ugyanis az derül ki, hogy az oligarchák a gazdasági válság közepette is tovább gyarapították vagyonukat. A névsor hetedik helyén szereplő Dmitro Firtas, az államfő választási kampányának legfőbb finanszírozója például világcsúcsot állított fel a gazdagodásban, hiszen egy év alatt 540 százalékkal, azaz 354 millióról 2,25 milliárd dollárra tornászta fel a vagyonát. De 7,8 milliárd dollárral gyarapodott az ország leggazdagabb embere, a Sahtar Doneck futballcsapat tulajdonosa, Rinat Ahmetov is, akinek birodalmát ma 25,6 milliárdra becsülik. S először került fel a 100-as listára 130 millió dollárra rúgó vagyonával az államfő idősebb fia, a fogorvosi végzettségű Olekszandr Janukovics, aki ma építkezési vállalkozóként és bankárként tevékenykedik.
Ugyanakkor meredeken csökken a hatalom népszerűsége. A kijevi Szofija szociális központ felmérése szerint Viktor Janukovics államfő tevékenységével a lakosság 63,2, Mikola Azarov kormányfő munkájával 74 százaléka elégedetlen. A Demokratikus Kezdeményezés Alap közvélemény-kutatásából pedig az derül ki, hogy a hatalomban levő politikai erőket a megkérdezettek csupán 23, az ellenzéket viszont 18 százaléka támogatja, míg 40 százalékuk egyiküket sem. Az alap igazgatója, Irina Bekeskina szerint a számok egyértelműen arra utalnak, hogy az emberek kiábrándultak a politikából és a politikusokból, s a társadalom a „csendes politikai válság” felé sodródik, ami a helyzet romlásával akár robbanáshoz is vezethet. Csakhogy a további megszorítások nemcsak a szakértők, hanem a hatalom szerint is elkerülhetetlenek. Az államfő például több sajtónyilatkozatában is úgy fogalmazott, hogy Ukrajnán, mivel az eddig alkalmazott „terápiás kezelés” nem hozta meg a várt eredményeket, csakis a „sebészi beavatkozás” segíthet.